Amit látsz, azt el is hiszed?

Miért gondolnám azt, hogy amit látok, az nem valós?

Miért gondolnám azt, hogy amit látok, az az, aminek látni vélem?

Amit látok, az létezik. Ébren, vagy álmomban, tiszta fejjel, vagy hallucinálva.

"Miért gondolnám azt, hogy amit látok, az nem valós?"

Miért gondolnád azt, hogy amit hallasz, az nem valós?

Márpedig elég sok "hangokat halló" ember létezik, akiket mindenki őrültnek gondol.

#6

Mi a látás, és mi a hallás? Ki a látó, ki a halló?

Ha egymás mellé állunk, te meg én, és ugyanazt a kocsit figyeljük, mi a közös abban, amit látunk?

Az elektromágneses hullámok (fény) beleütköznek a kocsi felületeibe, majd onnan visszapattanva a szemünkbe jutnak. Áthaladnak az ideghártyán a fotóreceptorokig, a továbbmenő jelek a látóidegen keresztül tovább a neuronokig, ahol az ingerületbe hozott jelek a látókéreg felé indulnak. Ezek a folyamatok nagyban függnek a látótól, tehát a látás függ a látó szervi felépítésétől. Innentől fogva biztos, hogy te és én soha nem látjuk ugyanazt.

A látás körülményeit befolyásolják továbbá a térbeli és időbeli helyzetünk, és mivel egyszerre egyidőben ugyanazon térrészt nem tudjuk ketten elfoglalni, ezért megint csak biztos, hogy te és én soha nem látjuk ugyanazt.

Kicsit másképp látja minden ember a színeket, a formákat, az árnyékokat, mindent. Sőt, mivel látó nélkül nincs látás, ezért a látás valójában részben biztosan megegyezik a látóval, azaz a látó része maga a látás folyamatának. Ugyan ez igaz a hallásra is.

A "hangokat halló" embert miért gondoljuk őrültnek? Azért, nincs objektív forrása a hallásának?

Az érzelmeknek sincs objektív forrása, tehát minden ember, aki érez, őrült? Sőt, aki gondolkodik, az is őrült?

Vagy azért, mert csak ő hallja a hangokat, senki más? Az én belső beszédemet is csak én hallom, tehát én is őrült vagyok?

Mik azok a megdönthetetlen érvek, amik alapján egyértelműen el tudod dönteni, hogy amit látsz, az nem a valóság? Tulajdonképpen mi is a valóság?