Mi volt az a pont az életedben, amikor már nem hittél a materializmusban vagy kiábrándultál belőle?

Jó a kérdés ezen része: "hittél".

Ugyanis a materializmus is izmus.

Bizonyítani semmit sem tud, de hisz benne.

Egészségére.

Azt nem tudom, hogy materialistának nevezhető, de én is így nevelkedtem, csak felületesen tartoztam egy valláshoz.

Mint sokan mások az evolúció, és egyéb magyarázatok alapján éltem az életem.

34. évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba mélyebben Isten szavával, és attól kezdve, nem gondolkodom "materialistaként".

Számos ilyen eset történt, szerencsére nem velem.

Kimondottan földönjáró, akár istentagadó emberek jártak úgy, hogy valamilyen betegség vagy baleset miatt kómába kerültek vagy helyezték őt.

Ennek során agyi oxigénhiány miatt látomásokba keveredtek, melyről kórházi tapasztalatok szerint nagyjából az esetek 10 %-ban számolnak be betegek.

Itt azután a "szokásos" világosság, Szent Péter interakciók, vagy kinek melyik vallás jön be, olyanokat láttak.

Ezután magához tér az ember és hívővé vélik, mert ő "látott valamit" és egyszerűen nem lehet vele megértetni, hogy ezt csak az agykárosodás mondatja vele. Ő egyre csak magabiztosan mosolyog a bajusza alatt.

Láttam ilyet, bajusza is volt, onnan tudom.

5

Kedves Mérnök úr.

Nekem nem voltak ilyen "álmaim", enélkül győződtem meg Isten létezéséről.

Én sem értek egyet az ilyen "látomásokkal", de Isten létezése akkor is valós.

Nekem volt olyan esetem, amikor egy barátnőm izgatottan mesélte, hogy tudod ki járt ma nálam? Nekem abban a pillanatban megjelent a köztársasági elnök képe. Kimondtam a nevét, a barátnőm teljesen elképedt, mert tényleg ő volt.

Nem sokkal később, egy másik alkalommal súlyosan megsérültem, abban a pillanatban egy fa tetejéről, teljes nyugalomban kezdtem figyelni magam. Néhány hét múlva, mikor felépültem, visszamentem, és megnézted a fát. Tudtam, hogy melyik ágról láttam magam.

Ezek után sokat változott az egész világhoz való hozzáállásom.