Mi alapján választanak ki minket a gonosz entitások. Mért pont azt a személyt akarják bántani? Mással ilyesmi nemtörténik.

másokat is kiválasztanak, csak nem veszik észre. Te könyebben érzékeled az ilyen dolgokat, és azt hiszed, hogy veled valamilyen különös kapcsolatot akarnak ápolni és mással nem. Pedig mással is, csak az illető nem veszi észre a jeleket. Vagyis ez nem az entitástól függ (nagy részben), hanem az ember képességétől, hogy milyen fogékony az ilyen entitások jelenlétének az érzékelésére.

Magyarul: Mindenkivel történnek ilyen dolgok, csak van aki könnyebben, és van aki kevésbé érzékeli. És aki elég könnyen, sokszor érzi, az azt hiszi, hogy csak mindig vele, és "XY" emberrel nem történik ilyen... pedig igen, csak "XY" ember nem olyan fogékony az ilyen dolgokra.

Miből, minek alapján gondolod azt, hogy bántani akarják?

Saját akaratukat rákényszerítve uralkodni akarnak rajta.

A gyengéken sikerül...!

A legtöbb szenvedésünket magunknak okozzuk, nem kell hozzá semmilyen gonosz külső erő. Egyszerűen csak a rossz dolgokon jár az eszünk akkor is, amikor semmi dolgunk még vagy már velük. Ott és akkor semmi rossz nincs, de csak azon kell rugóznod, ami máskor kellemetlen volt vagy lesz.

Persze nem kell.

Ami ezután marad neked szenvedés, az nagyrészt ismét virtuális: csak a szemléleted, a látásmódod teszi rosszá, amit látsz, és valójában nem rossz, legfeljebb nem jó, vagy nem elég jó.

Ami ezután marad, az a valódi szenvedés. Amikor piszkosul beverted a térdedet valami sarkosba, és fáj, fáj. Ritka dolog, de legalább tényleg rossz. Aztán elmúlik, mint minden. :)

Érdekes mozzanat egyébként a szemlélet torzította világnézetben, amikor gonosz entitások jelenlétét érzékeled. Amíg úgy tudod, hogy vannak, addig érzékeled őket. Hiába imádkozol, hiába állsz fejre, semmi nem változik. Aztán valaki elmondja a frankót, megérted, és rádöbbensz, hogy ilyesmi egész egyszerűen nem létezik.

Soha többet nem tapasztalsz semmit, ami gonosz külső erőknek lenne tulajdonítható.

Változtasd meg élted!

Bárcsak ilyen egyszerű lenne, mint előttem leírták...

- Először is ott a karma. Mindenki hoz magával terheket és könnyítéseket. Eleve úgy tartják sokan, hogy az itteni élet egy tudatos vállalása a léleknek. A karma pedig ezt alapvetően meghatározza. Azaz a jó és gonosz entitásokat már karmikus alapon is bevonzod.

- A puszta léted - ha semmit se teszel, eleve pozicionál valahova. Vannak korábbi életekből hozott barátaid és ellenségeid. Lehet ezt is karmikusan felfogni, de a karma egy, tetteid felsoroló "adatbázis", ezek pedig "élő relációk" (viszonyok). Egy sor asztrális entitással lépsz kölcsönhatásba, akik már valamilyen érzéssel, véleménnyel viszonyulnak hozzád.

- Azután ott van a pillanatnyi asztrális kivetülésed, vagyis az, ahogyan a jelent teljes asztráltested kezeli.

Rá van írva az aurádra, ha úgy tetszik, ki vagy.

Ez olyan, mint egy színes energiamintás ruha, ami nyilván szintén vonz és taszít más entitásokat.

- Adott a fizikai tested, ami fizikai síkon szerez barátokat és ellenségeket. Ez a fizikai magatartásodtól függ, hogyan kezeled kapcsolataid, oldod meg hozott és itt keletkező problémáid, feladataid.

- Ezzel szorosan összefügg egészségi állapotod, amit a kellemetlenkedő lények gyakorta kihasználnak. Egy egészségileg legyengült ember aurája remek táplálék odvámpíroknak, démonoknak, káros elementáloknak, vagy egyéb ártó entitásoknak.

Mint valami szelektív mágnes, mindezek összessége így vonzza vagy taszítja magához ezeket a lényeket. Ezzel szemben áll egy sor, bennünket védő erő. Van, akik remete módjára autonóm módon képesek védekezni, illetve időről időre ad-hoc hálózatot alkotva míg sokan hálózatot képezve odacsapnak, ahol nagy a baj. Mások tartósan vagy véglegesen adott csoporthoz tartoznak. Ekkor a csoport vezetője és védelmi rendszere hivatott védelmüket ellátni. Mindegyik módszernek egyaránt létezik előnye és hátránya. Kinek a pap, kinek a papné jön be jobban. Van, mikor ez életszakaszonként is változik, van amikor bizonyos csoportok tudatosan felhasználják saját érdekeiknek ezt. Lásd az olyan vallási, szektás térítők-toborzók, akik véletlenül" épp akkor jelennek meg, mikor az ember valamilyen lelki, egészségügyi válságban, mélyponton van és jobban rávehető a csatlakozásra. Ez viszont mindenkinek saját döntése.

Elsőre én ezeket nézném végig, mi lehet a fő gond, illetve mit tehetsz ellene. Az jó, ha az ember már tudja valaminek az okát és nem puszta vétlen áldozatnak tekinti magát. Ez az önismeret a tartós és hatékony védelem egyik első lépése. Lehet kérni persze nagy hatalmú lények segítségét, tisztítást, lehet készíteni/keresni védelmi pajzsokat, támadó fegyvereket, de ezek átmeneti dolgok csupán. Elodázzák a támadásokat, időt nyerünk velük, de a csupán probléma tüneteit és nem a gyökereit kezelik. Vagy épp adott célok elérésében segítenek, tanítanak, de nem tartós védelemre valók és főleg nem a belső harmóniát biztosítják.

Nem befolyásolni akartalak, csupán összefoglalni szerettem volna a lehetőségeket.

Sok sikert az útkereséshez!

Lehet, hogy így bonyolult, aztán az ember egyszer csak besokall, vagy simán csak észreveszi, hogy nincs jobb, mint átadni magát a legnagyobb "lénynek", aki a kezdet és a vég. Nekem annyi volt, hogy felfogtam, hogy ez az ábra, és közöltem: Isten, itt annak kell lenni, amit te akarsz, hogy legyen. Hadd legyek az egyik eszközöd ebben! Gondolom nekem se lesz rossz. Nem baj, ha a számba rágod, mit csináljak, én igyekszem figyelni és felfogni. Nem árthat az se, ha kapok időnként erőt, tiszta fejet, akár szerencsét is ahhoz, hogy tegyem, amit akarsz.

Ez röviddel azután volt, hogy kezdtem felfogni, mire szeretne rávilágítani egyik-másik zen mester. Sose voltunk vallásos család, inkább a kérdéseket nyitva hagyó, egészségesen kétkedő attitüd volt jellemző a megválaszolatlan kérdésekkel kapcsolatban.

Azóta jól megvagyok egy szerintem is zord világban, de ez már innen nézve csak esztétikai tulajdonsága a világnak, nem tudom átélni nagyon, milyen rossz is. Teszem a dolgom, nagyokat alszom, szépeket álmodom, és közben soha semmi nem tökéletes, messze nem. De kit zavar? Talán csak az adott pillanatban kicsit, de megyünk előre, a történet nem tart szünetet, ahogy az idő sem. Belemehetnénk, hogy az idő is illúzió, stb, de az emberi oldaladnak valószínűleg nem sok dolga van ilyen poéngyilkos ráébredésekkel.

Azért érdekes ez a kérdés, mert még az arra érzékenyek közül sem mindenki érzékel negatív jelenlétet maga körül. Egy ismerősömnek pl. 35 éves koráig nem volt ilyen problémája, csak az után, hogy el kezdett teológiát tanulni.

Erre mondta a férjem, hogy a háborúban sem az üres mezőt bombázza az ellenség...