Vajon Isten és a Sátán, ők hol vannak?

Isten gyakorlatilag mindenhol jelen van, nem úgy kell Őt elképzelni, mint a világmindenség egy elemét, aki "valahol" van, hanem úgy, mint aki "átitaja" a világmindenséget, de személyesen mindenkihez közel van. Ezért Isten.

A Sátán viszont egy teremtmény. Nem egyedül van, vannak más ördögök is. Ők sem a fizikai világban vannak jelen, hanem a lelkiben. Hasonlít ez ahhoz, mintha a fizikai és a lelki világ két különböző térképen lennének, de ez a 2 térkép egymásra van tolva, az emebr pedig mindkét világban természetes módon jelen van. Ahogy fizikailag találkozunk állatokkal, lelkileg úgy találkozunk angyalokkal is. A szellemi léyneket (köztük a Sátánt is) viszont nem fizikai szemünkkel és fülünkkel érzékeljük, hanem lelkünkkel, a lelki benyomások pedig gondolatok formájában érnek el minket. Azok a gondolatok, amik nepközben "eszünkbe jutnak", átáramlanak rajtunk, nem mind a mi gondolatunk, a gondolatok (görög szóval: logiszmoi) forrása lehet a Sátán is! Ezek a kísértések, kísértő gondolatok, amik mögött ördögi személy(ek) állank, ők sugallják. Ahogyan a fizikai külvilág ingerei, fényei, hangjai is elérik az embert, ugyanúgy a szellemi lények sugallatai, gondolatai is elérik. De nem kell ebben a hétköznapi gondolatoknál misztikusabb dolgokat belemagyarázni, egyszerűen gondolatok (logiszmoi) formájában érzékeljük ezeket. Az ördögök nem állandóan bombáznak, hanem olyanok, mint pl. az állatok: sokszor találkozunk velük, de nem mindig, valamikor meg nem veszünk róluk tudomást sem. Az ördögök kísértő gondolatok formájában akarják az akaratunk beleegyezését megszerezni, hogy bűnt kövessünk el. De szabad akaratból ellent lehet nekik mondani, akkor békén hagynak. Ha sokat zaklatnak a kísértő gondolatok (amik egyébként nem kizárólag az ördögöktől származnak, hanem saját testünk akaratából is, vagy a világból, esetleg egy korábbi emlék kerül a tudatalattinkból tudatos szintre, stb.), akkor az Istenhez való buzgó, összeszedetten Rá koncentráló ima és az aszketikus élet megerősíti lelkünk falát, erősebbek leszünk a szellemi elterelő ingerekkel szemben.

Dióhéjban. Szóval nem a fizikai világban van Isten és a Sátán, hanem a szellemi világban, amelyet az ember lelkével, szívével, elméjével érzékel legtöbbször a gondolatai, "érzései" szintjén.

Isten: kamu

Sátán: kamu

AzIgazmondó: kamu

* * * * * * * * * *

Isten a LÉT. Minden LÉTEZŐ Őáltala, Ővele és Őbenne van.

A sátánról kimerítő választ adott Girgoy.

*

Annyira térben és időben szeretnéd elképzelni. Pedig nem lehet- mert általa van a tér-idő és az események. Tehát ahogy forrásból a folyó.

Képzeld el, ha egy kétdimenziós lények lennének (papír síkján élve, mozogva) - és nézné egy 3 dimenziós lény: akkor a ő mindent látna, de a kétdimenziósok csak éreznék hatását, nem érzékelnék fizikailag. A hasonlaton belül maradva: pl forgatná a papírlapot. Persze ez csak egy hasonlat, azért, mert annyira a térbeliségre kérdeztél rá.

Minden jót!

Köszi 3-as! :) Igazmondó nem tudom, miért irogat ide, ha nem válaszol érdemben, de ő tudja.

Egy kcisit hasonlít ez ahhoz is, mint amikor egy informatikus létrehoz egy számítógépes játékot. A játéknak van egy külön világa (mint ami a mi fizikai világunk), ahol vannak szereplők, de ez az egész világ csak azért jött létre, mert egy rajta kívül álló alkotó azt létrehozta is fenn is tartja. A játék szereplői nem úgy érzékelik az alkotó informatikust, mint a játék világának a részét, mert ő csak hatásaiban, programutasításaival, szellemi termékével (illetve Krisztus esetében egy ideig speciális szereplőként) van jelen a világban, de az alkotó, annak ellenére, hoyg nem a játékvilág része, olyan hatással van a játékra, hogy néküle a játék szereplői nem tudnának létezni vagy cselekedni, nélküle semmi sem működik. Van tehát a játék megalkotott világa és van azon kívül egy nagyobb világ, amely nélkül nem létezik a játék világa sem...

Azt hiszem, hogy a reneszánsz és a felvilágosodás a felelős azért, hogy a világképünk túl mehanikussá vált, és el lettünk látva nagyon konkrét, emberformájú Isten-képekkel.

Azelőtt Isten sokkal "légiesebb" volt, az embereknek nem volt szüksége rá, hogy térben és időben elhelyezzék.

Sajnos a reneszánsz interpretáció rengeteg paradoxont vet fel, és ezért komoly bajba kerülünk a gomolygó felhőkön üldögélő szkállas öregúrral, ha Istenként próbáljuk tisztelni.

Istent inkább a jelenlévő rendben, a természetben kell szemlélni, mint mondjuk egy gondozott kertben.

Ahol a virágok szépen nőlnek, tisztaság és fény van, ott Isten jelenléte "érezhető".

De ha a kert el van hanyagolva, megjelenik a gaz, a gyom, a kártevők, akkor ott a "gonosz" a "sátán" veszi át az uralmat.

A sátán, annak ellenére, hogy sok esetben meg van személyesítve, inkább Isten hiányát jelenti, mint ahogy a sötétség a fény hiánya, a csend pedig a hang hiánya.

Istenhívők, ez nektek szól!

Most halt meg egy 16 éves ismerősöm és a szintén 16 éves barátnője. Ilyenkor hol volt az a mindenható vagy hogy nevezitek? Jobb dolga volt mint hogy segítsen nekik?! Ha már mindenhol ott van... Biztos jobb dolga volt mi?! Ezt magyarázzátok meg, ne a sok hülyeséget. Isten... na inkább nem folytatom.