Hogy tudok egy jó/pozitív lényt megidézni? Elég vagyok hozzá egyedül? 15 éves vagyok

"Bocsi de nem írtam a nememtől. Fiú vagyok."

Elnézést kérek. Annyi itt a kérdés...

Néha én is találkozok furcsa dolgokkal, de mindig meg tudom magyarázni őket ésszerűen.

Szia!

Én sem javaslom neked az idézést.

Egyrészt, tudod, ez nagyon labilis talaj: nincs rá semmi garancia, hogy pont az jön, akit hívsz. És gondolom, nem hiányzik, hogy valaki beleragadjon az aurádba...

Ezek a dolgok még tapasztalt, nagy szaktudású embereknek is veszélyesek.

Tudod, azok a "szellemek", vagyis lélekszemélyiségek, akik ilyenkor megjelennek, általában olyan elhunytak lelkei, akik valamiért "fogságba estek" a köztes létben. Márpedig ez általában annak a következménye, hogy valaki nagyon csúnyán él, vagy nagyon csúnyán hal meg. Gondolom, nem szeretnél ilyen lélekszemélyiséggel találkozni.

A "nagyok", mint pl. Jézus, nem jönnek hívásra. Ha ő akar valamit tőled, vagy általad, akkor majd megtalál.

Ha valami olyan helyzet van az életedben, amiért úgy érzed, hogy szükséged van felsőbb segítségre, akkor pl. egy meditációban elhívhatod magadhoz a belső mestered. Ő nem szellem, hanem olyan lélekszemélyiség, aki nem inkarnálódott, hanem segítőként van jelen. Hidd el, néha többet is tud segíteni, mint bármely nagy szellem".

Szép estét neked!

ParlanDo

A szellemidézés az halott-idézés,lélek idézés igazság szerint.

Van a test-lélek-szellem hármassága, amit azt jelenti,hogy a szellemünk van fent a szellemi síkon és a lélek által tud megnyilvánulni a fizikai testben,a lélek az összekötő kapocs a test és a szellem között, tehát,amikor szellemidézésről beszélünk,akkor az gyakorlatilag,ahogy fent is említettem: lélek-idézés,mivel a lelket idézzük meg. Halálunk után ugye a lélek hagyja el a fizikai testünket és az asztrál síkra húzódik vissza, nem a szellembe. Mindnekit az asztrál síkról idézünk meg.

A magas tanító szellemek soha nem fognak fizikai technikákkal megjelenni, jelentkezni,mert ők olyan magas szinttel rendelkeznek,hogy képtelenek irányítani fizikai dolgokat. A magas szintű szellemek kivétel nélkül mediális úton jelentkeznek,médiumon keresztül.

Egy lélek idézénél azonosítani kell tudni a szellemlényt. Miért is fontos ez? Van az éter testünk (élettest), asztrál testünk,mentál testünk és a kauzál testünk.

Az asztrál testbe mennek bele a fizikai történések. Pl. vkinek belerúgok a lábába,akkor ez az impilzus az asztrál testébe ment bele. (Energetikai impulzus) Ezáltal az illető emlékezni fog arra,hogy én belerúgtam a lábába és a karma törvény alapján majd egyszer ő is jól belémrúg,vagy pedig vki más fog belámrúgni.

De ha a belerúgás mellett még jól meg is alázom lelkileg is, az viszont már a mentál testébe fog belemenni. Miért érdekes ez?

Ha ez az illető meghal, akkor az asztrálsíkra azt fogja magával vinni,ami mentálisan történt vele. Arra fog emlékezni,hogy én megaláztam. Halálunk után az asztrálköpeny nem rögtön oszlik szét (kb 1000 év mire eloszlik),vagyis szellemidézésnél,ha egy szellem szórakozni akar velem,akkor az,mint egy nyitott könyv, bele tud nézni a halottnak az asztráltestébe és azt mond róla,amit akar. Én ugye meg azt hiszem,hogy azzal beszélek,akit ténylegesen megidéztem,közben pedig nem, hanem egy csalfa szellem játszik velem.

Mi hát a megoldás,hogy megtudjuk kivel van dolgunk? Rá kell kérdezni Jézus nevében,hogy kivel beszélek és hogy tényleg az-e. Jézus nevére nem tudnak hazudni,mert Jézus nevének akkora energiája és ereje van.

A másik azonosítás,hogy mindig olyan kérdést kell feltenni, ami a mentál testébe megy bele, vagyis a kettőnk közötti érzelmi kapcsolat, ami nincs benne az asztrál testbe.

A szellemidézést úgy kell elképzelni,hogy van egy ajtó és amögött van rengeteg szellemlény, akik mind megakarnak nyilvánulni. És akkor a szellemidézéssel ez az ajtó megnyílik és beáramlanak rajta a lelkek. Ha nincs védelem (ima,gyertya,szakképzett halott idéző,meditáció előtte,védelem kérése imában,stb.),nincs lelki felkészülés,akkor a megszállás veszélye nagyon nagy!

Maga a halál állapota egy tudatállapot változás. Egy halott embernek fel kell fognia,hogy meghalt, vmint sok halottnak fontos,hogy lássa,hogy a rokonai rendben vannak. Erre van kb ez a 42 nap,megnyílnak a szellemi csatornák és szépen átmennek a megfelelő szférába,ahol nekik a helyük van,ahova életükben úgymond "bedolgozták" magukat.

Nagyon sokan viszont itt maradnak,mert féltik a vagyonukat, szeretik a kedvesüket,nem akarnak elmenni,mert azt hiszik,hogy nélkülük megáll a világ,holott fentről mindent tudnának látni, de ők ezt nem tudják. Ha mégis sikerül nagynehezen elmenniük,akkor meg mit csinál nagyon sok ember? Megidézi a halott rokonát.

Vkinek a halála után legalább 1 évig (de ez a minimum) nem szabad szellemet idézni,mert az történik,hogy az a lélek ugye el akar menni a másik világba,erre egy szellemidézésnél visszarángatjuk a fizikai síkra,elmondjuk a problémáinkat és mit fog csinálni a lélek? "Na jól van,akkor itt maradok." És nem megy át. Bezárulnak a szellemi szférák és itt reked.

A másik világban energiát kap a kozmosztól, isteni energiákat a lélek. Azzal táplálkozik. Ott nincs kenyér,meg víz,mint a fizikai világban. Tehát,ha itt ragad a földön,akkor miből fog táplálkozni? Belőlünk. Akit itt tartunk a szeretetünkkel,az rácsatlakoznak az aurarendszerünkre és akkor már ketten vagyunk,akik táplálkozunk az életenergiából (én a megszálottt és a lélek,aki megszállt), azaz mi történik.? Felére,vagy harmadára le fog csökkeni az életenergiánk, fertőzéseknek, betegségeknek leszünk kitéve.

Elég csak egy halottra rá gondolni és már ott is van.

A legjobb,amit tehetünk egy halott szerettünkkel: "drága,szeretlek téged,menj a fénybe,érezd jól magad,nemsokára én is jövök utánad."

Amikor meghalunk felkerülünk oda,ahonnan leszülettünk. Aki meghalt, annak rálátása van a fenti síkról,hogy mi mit csinálunk. Aki spirituálisan fejletten hal meg,az képes segíteni az itt maradottaknak. (Sugallatokkal, gondolatokkal)

A mechanikus mozgatásos dolgok alacsony szintről jönnek,olyan szellemi lények tudják mozgatni a tárgyakat,akik még nagyon közel vannak a fizikai síkhoz.

Tehát egy Jézusi,vagy egy Mihály arkangyali szintű szellemi lény a fizikai síkon meg sem tudna nyilvánulni.

Egy a lényeg: soha ne tartsuk itt a halottainkat és ne bolygassuk őket idézésekkel.

Az emberek elkövetik azt a nagy hibát,hogy ha egyszer kapcsolatba kerültek a halott rokonaikkal,akkor utána nem hagyják őket békén,rendszeresen járnak vissza halott idézőhöz. Tehát mindig idézgetik őket.

Erre egy jó példa: Karsay Pisti barátomnak egy ismerőse rendszeresen járt egy halottidézőhöz,ami persze pénzbe került. Hogy ne kelljen fizetnie,mit csinált? Nekiáll otthon,egyedül szellemet idézni.

Pisti barátom 1 év múlva találkozott ezzel az ismerősével és egy megszállott,kikészült ember lett az ismerőséből.

Óva intek mindenkit,hogy otthon nekiálljon szellemet idézni!

A szellemidézéssel foglalkozó emberek azt állítják: bizonyos gyakorlatok elvégzésével a szellemvilág egyes tagjait tudják megkérdezni, és ez által jutnak számukra fontos információkhoz pl. a jövõre vonatkozóan.

Az elvégzendõ gyakorlatok igen sokfélék lehetnek. Egy részük különféle segédeszközöket használ, melyeket gondosan kell elkészíteni és kezelni. Ilyen lehet pl. egy megfelelõ asztal, melyre a résztvevõk kezüket helyezik és az asztal bizonyos billegése által jönnek az üzenetek (asztaltáncoltatás) vagy egy inga, melynek lengései jeleznek valamit. Közös ezekben az eszközökben, hogy mindegyiket igen kis erõk mozgásra bírják, így egyrészt fennállhat a csalás (akár a nem tudatos önámítás) lehetõsége is, de inkább azért van szükség ezekre az eszközökre, mert csatornát teremtenek a szellemi és az anyagvilág között: a szellemi lény kis hatását erõsítik fel jól érzékelhetõ szintre. Normál körülmények között ugyanis a szellemi lények egyáltalán nem, vagy csak nagyon kismértékben hatnak az anyagra, de ha pl. egy billegõ asztal körüli emberek szellemileg kitárulkoznak, az õ kézremegésük kicsi befolyásolásával már billegésre késztethetõ az asztal, és így jól felismerhetõek lesznek az üzenetek. Maguk az emberek esetleg észre sem veszik, hogy valójában az õ kezük okozza a mozgást, mert amikor várakozó lelkülettel odaültek az asztalhoz és elfogadták, hogy itt szellemek fognak válaszolni nekik, kaput nyitottak arra, hogy õket a szellemvilág befolyása alá vonja és kezük remegését már nem az õ tudatuk vezérli. Ilyenkor döbbenten (és sajnos örömmel) tapasztalják, hogy ``Mozog az asztal, pedig nem is mi mozgatjuk!''

Természetesen nem állítjuk, hogy minden esetben biztosan ez történik, de annyi bizonyos: a kis erõhatásra elmozduló tárgyak szinte minden esetben szükségesek a kezdõ spiritisztáknak, mert másképp nem hat rájuk a szellemvilág. A csalásokat leszámítva erre nyilván azért van szükség, mert másképp észrevehetetlen lenne a szellemlények hatása.

A ``haladó'' szellemidézõknél, ``médiumoknál'' más a helyzet. Nekik már nincs feltétlen szükségük segédeszközre, legfeljebb az összejövetel (``szeánsz'') elején, hogy ráhangolódjanak a szellemvilágra. Ez a ráhangolódás is sokféleképp történhet: lehet az elõbb említett asztaltáncoltatás, varázsszavak elmondása, zene vagy fényhatások megtapasztalása, kábítószerfogyasztás, rituális tánc (pl. a sámánoknál). A ráhangolódás után a médium közvetlen csatornája, szócsöve lesz ``valakinek'', aki válaszolgat a szellemvilágból. Ezek a válaszok lehetnek szóbeliek, ekkor a médiummal közvetlenül lehet beszélgetni, és õ a ``szellem'' nevében válaszolgat, de lehetnek egyéb jelenségek is, mint pl. csak egy adott médium jelenlétében jelentkezõ kopogó hang. Az is elõfordul, hogy a médium ún. automatikus írással rögzíti a szellemvilágból érkezõ üzeneteket, azaz csak írja, amit ``diktálnak'' neki, sokszor félig öntudatlan állapotban, azaz írás közben maga sem tudja mit ír, csak ha utólag elolvassa.

Megjegyzendõ, hogy a médiumok estében komolyan fennáll a tudatos csalás lehetõsége, mivel a sok pénzhez juthatnak ``produkciójukkal''. A múlt században pl. élt egy lány testvérpár, akik híres médiumok voltak, mert jelenlétükben minden alkalommal ``kopogtató szellemek'' válaszolgattak. Sokan vizsgálták is a jelenséget, és semmiféle magyarázatot nem láttak (pl. nem volt mozdítható fadarab vagy egyéb, kopogásra alkalmas eszköz az asztal alján). Sok évnyi tevékenység után azonban maguk a médiumok ismerték be: kis koruk óta gyakorolták a lábujjal kopogást, amiben igen megerõsödött a nagy lábujjuk, és ezzel tudtak kopogni anélkül, hogy testük más része egy kicsit is megmozdult volna. Bár ebben az esetben csalásról volt szó, tevékenységük így is elég káros volt: egyrészt az emberek becsapásával szereztek pénzt és hírnevet maguknak, másrészt sokakat vittek a spiritizmus irányába, és feltehetõen sok ember részben az õ hatásukra került spiritiszta körökbe, ahol azután valóban szellemlényekkel vette fel a kapcsolatot.

A médiumok nagy része azonban azt vallja: valóban a szellemvilággal áll kapcsolatban, és bizonyos esetekben olyan információkat mondanak el, melyeket emberi ésszel nem tudhattak meg sehonnan sem. (Elveszett tárgyak helye, jövõbeli események, stb.) A kereszténység álláspontja is az, hogy lehetséges szellemlényekkel felvenni a kapcsolatot, de ez nem megengedett. (Lásd a 3.1. és 3.2. fejezeteket a [*]. oldaltól kezdõdõen.)

A spiritizmus hívei megkísérelnek kereszténynek tûnõ elemeket is belevinni tanításukba, például szeretik megemlíteni, hogy a Szentírásban is le van írva egy konkrét halottidézési eset. Ez azonban csak zavarkeltés. Valóban található egy ilyen rész a Szentírásban, méghozzá Sámuel elsõ könyvének 28. fejezetében (1Sám 28,1-25 , terjedelme miatt nem közöljük itt), de ha elolvassuk ezt, csak megerõsödik bennünk, hogy nincs értelme halottidézéséhez fordulni. Hiszen ki fordul itt ehhez az eszközhöz? Az a Saul, akit Isten a választott nép elsõ királyává tett, de bûnei eltávolították Istentõl. Amíg Istennek tetszõ módon élt, bátran legyõzte az ellenséges seregeket még nagy túlerejüktõl sem ijedt meg, most azonban rettegve vár egy csatát. Mivel az Úr, akinek korábban nem fogadta meg szavát, nem segít neki tanáccsal, halottidézõhöz fordul. A szeánszon kapott hír igaznak bizonyul, de Saul nem ér vele semmit, csak félelme fokozódik, és másnap meg is hal a csatában. Íme a tipikus példa: a rossz lelkiismeretû ember, aki fél a jövõtõl és elégedetlen azzal, amit az Úrtól kap, a spiritizmushoz fordul segítségért, de csak rettegése nõ és Istentõl elszakadt állapotban fejezi be életét másnap.

Másik zavarkeltési mód, hogy némelyek azt állítják: õk nem idéznek meg gonosz szellemeket, csak jókat, sõt, halott szenteket vagy egyenesen Jézust. Ekkor hivatkozni szoktak arra is, hogy Jézus egyszer Mózessel és Illéssel beszélgetett (Mt 17,1-8 ), vagy a kereszténység kétezer éve alatt számtalanszor bekövetkezett ``jelenésekre'', amikor Jézus, szûz Mária vagy más szentek jelentek meg valakinek és hiteles információkat adtak át. Elég azonban megnézni a ``megidézés'' és ``jelenés'' szavak közti különbséget, hogy lássuk: nem azonos dologról van szó. A megidézésekor az ember, a médium a cselekvõ fél, aki kezdeményezi a kapcsolatot, a jelenéskor pedig a megjelenõ személy kezdeményez. Nem fogadhatjuk el, hogy Jézust vagy valamelyik szentet bizonyos gyakorlatok elvégzésével ``elõ lehet rángatni'', kényszeríteni lehet a megjelenésre. A Szentírás több helyen biztat arra, hogy kérdéseinkkel és kéréseinkkel bátran forduljunk Istenhez, és mi magunk (az irat szerzõi) is tanúsíthatjuk, hogy az ima csendjében sokszor válaszol is Isten az õhozzá fordulónak. Ez azonban nem mindig történik meg, Istent nem tudjuk kényszeríteni a válaszadásra, különösen nem arra, hogy jelenjen meg nekünk Jézus vagy mondjuk szent Antal. Aki azt állítja, hogy a szellemek megidézésére használt technikákból merítve olyan gyakorlatokat dolgozott ki, mellyel érzékelhetõ válaszra készteti Istent vagy valamely halott szentet, biztosan hatalmas tévedésben van.

Valójában veszélyesen elbizakodottak azok az emberek, akik azt hiszik, uralmuk van a szellemvilág felett, és azt idéznek meg, akit akarnak. Hisz ez irányban nincs természetes érzékszervünk és az isteni kinyilatkoztatás sem ad támpontokat. (Pontosabban ad: azt, hogy ez az egész terület elkerülendõ.) Érdemes most újra elolvasni a Katekizmus állásfoglalását ([*]. oldal, 3.2. fejezet), amibõl itt csak egy mondatot írunk le újra: ``A mágia és a varázslás valamennyi fajtája, melyek által úgy tesznek, mintha hatalmuk lenne az okkult hatalmak fölött, mintha szolgálatukra tudnák kényszeríteni õket és természetfölötti hatalomhoz jutnának általa felebarátjuk fölött - még ha az egészségét akarnák is visszaadni -, súlyosan ellenkeznek a vallásosság erényével.''

Szent Pál világosan figyelmeztet arra, hogy a Sátán igyekszik becsapni az embereket, másként feltûnve az emberek elõtt, mint igazi valója:

... a Sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagy dolog tehát, ha a szolgái is az igazság szolgáinak akarnak látszani.

2Kor 11,14-15

Végezetül még egy fontos dolgot kell megemlíteni. A médiumokat a szellemvilággal való érintkezés az esetek többségében nagyon kifárasztja, a résztvevõkön sokszor az értelmetlen félelem és depresszió uralkodik el, esetleg nem is feltétlenül a szeánszon, hanem utána. Elõbbirõl a spiritiszta könyvek egyértelmûen beszámolnak, utóbbira pedig saját ismeretségi körünkbõl is tudunk példát mondani.

Egy magyar fõiskolán néhány diák és tanár spiritiszta kört alakított, javarészt a puszta kíváncsiságtól vezérelve. A szeánszok asztaltáncoltatással kezdõdtek, majd amikor ebben gyakorlatot szereztek, kérték a szellemlényeket, lépjenek be valamelyikükbe, hogy az médiummá váljon. Ez meg is történt, és ezután az egyik tagon (aki személyesen ismert közösségünkbõl valaki) depresszió és szinte állandó félelem uralkodott el, pl. csak felkapcsolt lámpa mellett tudott aludni, mert a sötétségtõl rettegett. Ez tipikus történet, több hasonló van részletesebben leírva pl. Gál Péter atya könyvében. (Lásd az irodalomjegyzéket.) Mindezek a dolgok egyértelmûen mutatják, hogy a spiritiszta szeánszokon miféle erõk mûködnek, így valóban kerülendõ mindenféle szellemidézés.

Kedves Olvasó! Semmilyen körülmények közt ne vegyél részt spiritiszta összejövetelen, még akkor sem, ha hagynák a szervezõk, hogy meghúzódj a háttérben és csak figyelj! A Szentírás és a Katolikus Egyház tanítása egyaránt a leghatározottabban tiltja ezt, mert meg akar védeni a rossz szellemi befolyástól. Semmi olyat nem lehet megtudni egy szeánszon, amire szükséged lenne hogy tudd, csak veszélynek teszed ki magadat. Ha kérdésed van bármivel kapcsolatban, és a választ nem találod meg önmagad, imában felteheted Istennek vagy megkereshetsz nagyobb tudású keresztény embereket, megpróbálhatsz hiteles keresztény könyvekben utánaolvasni. Sok kipróbált, biztos forrásra támaszkodhatsz tehát. Nincs szükség arra, hogy veszélynek tedd ki magad felesleges kíváncsiskodással.