Mi ez a "bevonzás" baromság?

13:44 - Anyukám pedagógusként nagyon sokat letett az asztalra, mégis keveset keres, és sok protekciós semmit nem tett le az asztalra, mégis vagyonaik vannak, hogy van ez?

És biztos te vagy szerencsés vizsgázó, de vannak szorongóbb típusú emberek, akiknél a vizsgadrukk nem az általad írt hatást hozza elő, hanem azt, hogy meg se tudnak szólalni, hiába tanulták agyon magukat...

Én már nyertem lottón, és a szüleim is, sőt, egy másik ismerősről is tudok, igaz, 2-től 4-es találatig csak, nem telitalálatot, de ezek a nyeremények megtörténtek, és a nagyobb összegek pont olyankor voltak, amikor szükség volt a pénzre, és jól jött.

Az lehet, hogy a telitalálatot manipulálják, de nyerni lehet.

De nem kell a lottót a kérdéshez keverni, attól függetlenül ez egy működő dolog, de egyáltalán nem misztikus. Miért nem? Mert ha valaki pozitívan gondolkodik, a jót veszi észre inkább, és így talán a jó lehetőségeket, a jó felé indul el, akár akarva, akár akaratlanul, ha valaki negatívan gondolkodik, az a rosszat veszi észre előbb... stb. Ez egyszerű logika, bár nagyon nehéz irányítani még, mert pl. egy elkeseredett ember nehezen indul el pozitív irányba, vagy egy nagyon boldog ember néha észre se veszi a baj előjelét, csak vannak olyan érzékelőink, amiket még nem ismerünk tökéletesen. Sokan azt mondják ezekre az érzékelők által felfogott dolgokra, hogy véletlen, de véletlenek nincsenek, majd a tudomány egyszer leköveti pontosan. De az is köztudott tény, hogy az agyunk 100%-a használatban van, és még akkor is dolgozik, amikor mi alszunk, álom formájában, vagy éppen úgy, hogy irányítja a szervezetünket, az emésztést, a légzést, hiszen ha az agyunk nem dolgozna, amikor passzív dolgokat csinálunk, akkor minden passzív holtidőnkben kimaradna a légzésünk...

Biztos mindenkinek voltak már megérzései, azok is ide tartoznak, de egyszer mindez megmagyarázható lesz tudományosan is, nem hülyeség egyáltalán. Valakinek erősebbek ezek az idegvégződései, másnak gyengébbek, ugyanúgy, mint más érzékelés, a hallás, a látás, a szaglás sem egyforma erősségű. Pont most olvasok egy szafaris regényt, ahol a helybéliek vezetik a vendég vadászokat, olyan erős nyomolvasó és tájékozódó képességeik vannak a "civilizált" vadászokhoz képest még vaksötétben is, hogy azok csak csodálkoznak... Nem hiszem, hogy ez mese, hiszen egykor a nomád őseink is így tudtak tájékozódni, aztán ahogy erre nem lett szükség, átalakult, de pl. a vakoknak is erősebb a többi érzékszervük, mert a helyzet miatt nekik szükség van a többire, ami pótolja a látást.

ma 19:10

Ebben eggyett értek,nem mindegy hogy elgépezed és csak a mának élsz,illetve spórolsz,már ez is egy pozitiv gondolkodás!

Egy másik kérdés persze, hogy akik tudták, hogy baj van, és időben lépve még meg lehetne előzni, azok miért nem tették meg a szükséges lépéseket... Mert ez nem egyetlen ember felelőssége volt, erről nem csak egy ember tudott, aki ott dolgozott, miért nem cselekedett, miért halogatták... Ha időben lépnek, nem történik baj, ha csoportosan fellépnek, hogy márpedig meg kell csinálni, megcsinálták volna, és nincs baj, és az emberek most nyugodtan élhetnének. De nem léptek, nem tettek semmit, kivárták, míg baj történik, bár tudták, hogy baj lesz, de csak elodázták, nem tettek semmit azért, hogy ne legyen baj, tudták, hogy megtörténik, és hagyták megtörténni, nem akadályozták meg, előidézték a bajt ezzel a viselkedéssel, ahelyett, hogy cselekvéssel megelőzték volna.

Ez is ugyanez, bár sokkal látványosabb, gyakorlatibb, mégis.

Azt mondják, minden agyban dől el, agyban dől el, hogy eszel-e, ha előtted van az étel, agyban dől el, hogy lelépsz a járdáról vagy nem, és agyban dől el, hogy megvárod a bajt, hagyod megtörténni, vagy megelőzöd még időben... Ez mindennel így működik, semmi misztikus nincs benne, csak egyesek szeretnek mindent misztikussá tenni, amit nem ért a tömeg, pedig nem szabad.

Régen a villámokról se tudták, hogy micsoda, régen olyan dolgoktól féltek az emberek, ami ma már nevetségesnek tűnik, és a tudomány ezt is ki fogja kutatni úgy, ahogy eddig mindent.

A világunk tökéletesen egyértelmű, csak mi nem használjuk mindig úgy, ahogy kéne.

Szimbiózisban élünk egymással, ember emberrel, ember az állatokkal és így tovább, egymásra vagyunk utalva, de nem mindegy, mi egyénileg mihez hogy állunk hozzá, mert úgy fogjuk viselni, ahogy hozzáállunk, legyen az akár jó vagy rossz, szerencse vagy betegség, siker vagy katasztrófa.