Az ember sorsa előre el van döntve, vagy önmaga irányítja?

Én nem hiszek ebben az előre elrendeltségben. Vannak dolgok amik tőlünk függetlenül történnek (ezek más emberek cselekedeteinek a következményei többnyire), és vannak amikre befolyással bírunk. Ha csak ez utóbbit nézzük mindenki maga a saját sorsának az alakítója. Ha így nézzük, akkor egy rakás másik ember életét is befolyásolhatják a tetteink. Vannak akiknek természeti katasztrófákat is át kell élniük? Akkor talán az anyatermészetet is a sors irányítaná? Ezt nem hinném.

Én úgy hiszem, hogy a fontosabb dolog az életedben pl nagy szerelmek, a szüleid személye, komoly betegségek, balesetek már elvoltak tervezve. De rengeteg szabad akarattal rendelkezünk amivel az egyes dolgokat el tudunk kerülni. Talán így lenne igazságos...

Ez egy ősrégi filozófiai kérdés. Én is sorsalakitassal foglalkozom mar majd' egy évtizede. Sok összefüggésre bukkantam, amit hatalmában áll az embernek változtatgatni, de 95%-ban eleve elrendeltnek gondolom a sorsot.

Semmi sincs előre megírva, legfeljebb a körülmények adottak, amiből az ember saját ügyességének / eszének függvényében tud többet v kevesebbet kihozni.

Én úgy gondolom, hogy az életünkben minden előre el van döntve, de úgy, hogy mi dönthettük el sorsunkat, és nem valami idegen hatalom vagy erő kényszeritette ránk akaratát. Ez így persze sok kérdést vetne fel. Pl. ki vállalna betegséget, balesetet, szenvedést vagy bármilyen kellemetlenséget, ha sajátmaga határozhatja meg életét? Ha ezekre a kérdésekre választ szeretnél kapni akkor olvasd el a Gy. A. Miért? című könyvet és választ kapsz. Ha a könyv elolvasása után még van kérdésed, írd le.

Nincs különbség a kettő közt.

Lehet, hogy félre értettél! Szerintem is száz százalékig miniden előre el van döntve. Még egy hajszálunk elvesztése is. Így írja a Biblia is. "Nektek minden minden szál hajatok számon tartják"(Máté 10. 30)Gy.A. "Miért" c. könyvében azt olvastam és én egyet értek vele, hogy mi vállaljuk életünk. Mind azt amit az életben meg akarunk tapasztalni, szabad akaratunkkal vállaljuk, hogy tökéletesedjünk. Nekem ez így érthető. Nincs a véletlenre bízva semmi. Ebből az derül ki, hogy te határozod meg a sorsodat, de mielőtt megszületsz.Ha megszülettél, már mindent eldöntöttél. Annyit vállaltál, amennyit elbirsz. Ennek megértéséhez, hozzá tartozik az újjászületés elfogadása is. Így elfogadható nekem az egész!

jó a szó