Hogyan békéljek meg önmagammal, a környezetemmel és igazából az egész világgal?

Jól hangzik a kérdés, de igazából csak szófecsérlés.

A válasz egyszerű, ne légy feszült, ülj le, döntsd el, hogy nem leszel feszült, és mély levegő.

Simán lehet, hogy a szüleid fáradtak és te nem bírod az ő fáradt energiájukat.

Szellőztess ilyenkor, és mosolyogj, hátha visszamosolyognak.

Idiótábbnál idiótább válaszok:)

Látom nem sokan élték át vagy elfelejtették milyen amikor eleged van mindenből és azt érzed, hogy sehol sincs helyed...

Ajánlom: rendezd át a szobád (!), tornázz (de ne Rubint Réka 1 órás mixére :)) szellőztess, mélyülj el magadban és ne a rossz és negatív dolgokra koncentrálj. Találj egy hobbyit egy fiút egy kiscicát vagy bármit ami leköt. És ami fontos, öleld meg a szüleidet... ők tényleg csak a javad akarják (kivéve ha pszichopaták). :)

Nehéz tanácsot adni mert nem látunk bele az életebe, hogy miért megy a vita és a veszekedés, mi az ami elszomorít vagy boldoggá tesz. Lényeg, hogy nyisd ki a lelked és engedd be a boldogságot :)

De ha csak egy baráti csevejre van szükséged dobj egy privát üzit :)

Kérdésedben nagy-nagy ellentmondás!

Mi bajod az egész világgal, ha a #7-es posztod igaz?

.

Otthoni megbékélés?

Próbáljad ki ezt a módszert: önként(!) segítesz szüleidnek a házimunkában! - amit aztán nem csak összecsapsz, hanem tisztességesen el is végzel!

Anyud, ha süt/főz, menj oda hozzá és segíts neki.

Örömet szerzel neki, az ő öröme átragad rád is, ráadásul tanulsz is, amire később szükséged lesz.

Ha ezeket megteszed, meglásd, feszültség helyett béke fog lelkedben honolni!