Féltek a haláltól?

Nem félek tőle de nem is keresem.

Nem a sajátomtól.

Amikor álmodunk az valóságosnak tűnik, ha például üldöznek minket álmunkban, akkor vagy kűzdünk, vagy mentjük az életünket, mivel valóságosnak éljük meg a helyzetet, aztán egy perc múlva felébredve az ágy szélén ülve már tudjuk hogy csak egy álom volt, hisz visszakerültünk a megszokott létünkbe az ébrenlétbe, de vár ránk még egy ébredés, ez pedig legkésőbb a test halálakor következik be, ekkor a formátlan anyagtalan létünkre ébredünk, és szintén nem lesz egy új dolog számunkra, éppen úgy ahogy az álomból a megszokott ébrenlétre ébredni sem új dolog, a test halála olyan mint egy amnéziából ébredni, olyan mint egy hazatérés, felébredünk az anyagi testből az örök létünkre. Persze ez így hihetelen mesének tűnik csak, egy képzelgésnek, pedig évezredek óta mondják a megvilágosodott tanítók hogy nem ez a végső valóságunk, de míg valaki nem tapasztal belőle bármit is, miért hinné el bárkinek is? Teljesen normális dolog nem hinni ilyesmiben, ha hinnél akkor az vak hit alapján lenne tapasztalat nélkül, valakiben azonban van egy belső érzés és kutatni kezd az igazság után, meditálni kezd és önkutatást végez, ahol sokan betekintést nyernek az egységbe, ők már saját tapasztalat alapján nem hiszik hanem tudják az igazságot, még ha a földön milliárdok még csak meg sem próbálnak tenni egy ilyen tapasztalatért, egyszerübb folyamatosan az érzékeinket a külvilág élményei felé fordítani és lekötni a figyelmünket, mint hogy befelé figyelve megtaláljuk hogy kik is vagyunk valójában. Mondhatni az érzékek csapdájában vagyunk, amit érzékelünk az a létbizonyosságunk de nem kutatunk befelé, hogy ki is az aki valójában érzékel. Nekem is egy halálközeli élmény kellet hogy ráébredjek hogy többek vagyunk mint hús, vér és elme. Ha elmesélném az is csak egy történet lenne a sok hasonlót megélt ember története közül, nem mennél vele semmire, mindenkinek magának kell egy belső érzéstől hajtva keresésre indulni, és megtalálni hogy ki is a kereső valójában. Ha nincs benned ilyen belső érzés az sem gond, csak éld az életed míg teheted, miért foglakoznál a halállal, az senkit nem kerül el, ez az egy biztos a földi életben, tehát egyszerűbb az életedet élni a halálon való agyalás helyett.