Megölhetünk bűntetlenül egy állatot? Dönthetünk mások halála felett? Kimondhatunk halálos ítéletet?

Attól függ. A haszonállat pl. ezért lett kitenyésztve, a disznó, amíg él, semmire se való, halála után van haszna. Az elaltatás akkor lehet indokolt, ha egy állat már nagyon a végét járja, és nincs értelme a szenvedését meghosszabbítani...sajnos én is jártam így, cicával, meg is sirattam.

Aki viszont úgy öli le a túlszaporulatot, hogy meg se próbál más megoldást találni, az egy legutolsó szrházi gennybánya alak, őt kéne fellógatni jó magasra.

Jogunk az soha nincs! Lehetőségünk az van. Ez a szabad akarat!

Viszont a tetteinknek következményei vannak! Csinálj azt, amit akarsz, a tetteidért te fogsz felelni!

Biztos, hogy visszahatása lesz!

A természetben létezik olyan, hogy tápláléklánc. Megölhet-e büntetlenül pl. egy tigris egy gazellát? Ha nem teszi meg, éhenhal - a tigris nem legelhet. Lehetnek eltérő álláspontok, hogy az ember milyen táplálkozású. Szerintem vegyes, kell húst is ennie - gyerekkorban főleg. A vegák -akik akármilyen okból nem esznek húst- létjogosultságát is elismerem. De éntőlem nem vitathatja el a húsevést.

A húsnemű táplálékhoz jutás során viszont a lehető leghumánusabban illik eljárni. A szükségesnél jobban ne szenvedjen az állat, se nevelése, tartása, se leölése során.

A szórakozásból, kínzásból elkövetett állatölést ellenzem, az orvosi javaslatra történő elaltatást elfogadom. A túlságosan szaporodó állatok átgondolt "ritkítását" elfogadom, az egyensúlyt nem szabad hagyni felborulni, viszont a lehető leggondosabban kell eljárni.

Kb. ennyi.

" ezért lett kitenyésztve, a disznó, amíg él, semmire se való, halála után van haszna. "

De Te (vagy megbízottad) csinálod a tenyésztést ha nem tenyészted, nem csinálsz te szerinted "semmire se való" állatot és akkor nem kell megölni.

A disznó legalább olyan okos, mint a kutya. Egyszer volt kismalacunk, mamám cumiztatta és kétszer mondtam el neki, hogy ülsz és gyere ide, és azonnal tudta, épp mint a 6-7 hetes kiskutyák.

Egy ismerősöm mesélte, hogy valamiért bent neveltek kismalacokat, biztos árvák voltak, aztán nagykorukban kitették őket az ólba, fellocsolták nekik a nagy melegben a földet, a disznók meg irtóztak a sártól és víztől, nem akartak sarasak lenni.

Láttam már vágóhídon szenvedő disznó arcát, semmivel sem volt kevesebb szenvedés a szemében, mint egy emberében lenne.

Én kiszálltam ebből. Nem érdekelnek érvek, nincs kedvem már megenni más állatot:( 2 éve nem eszek húst.