A tudat valóban kvantum lenne?

Ezek a cikkek jók, én majd elolvasom őket, szóval köszönöm kedves kérdező.

Én nem vagyok fizikus, viszont sokat olvasok kvantumfizikáról és járok is előadásokra. Ha jól emlékszem Thorne-tól (nem biztos, lehet másik fizikus által írt könyvben) olvastam, hogy azt kideríteni, hogy a tudat valójában mégis egy fizikailag létező dolog a teleportálás jelentene megoldást, ami viszont nem lehetséges..

A téma engem is nagyon érdekel, mert kognitív idegtudománnyal foglalkozom és a kvantumfizika meg az egyik fő érdeklődési köröm. Ha később találnék valami jó publikációt ezzel kapcsolatban, akkor visszatérek ehhez a poszthoz és megírom.

"kvantum szintű, és nem valami megfoghatatlan "szellem" vagy ilyesmi"

Hát számomra ez a megfogalmazás a megfoghatatlan.

Egyébként, a cikkek kvantum fizikáról beszélnek, ami egész más jelentéssel bír a téma kapcsán, mint ahogy az kérdésedben pongyolán megfogalmaztad.

Ahogy én értem, te a kvantumot a materialisztikus világlátás alap építőkövének tekinted. A "kvantum szintűt", hogy érted? Méretileg?

A helyzet viszont az, hogy a kvantum fizikai jelenségek, aminek berkeiben a cikkek kutakodnak, épp nem értelmezhetőek HÉTKÖZNAPI materiális tapasztalataink keretében. Más szóval a materializmus alapú megismerés határa a kvantum fizika.

A részecske fogalma a tudományos gondolkodás azaz a következetes megismételhető, számszerűsíthető vizsgálódás és az következtetések tárgyszerű megfogalmazása szempontjából bír jelentőséggel. Ez azonban nem feltétlen azonos a materializmussal. Az összefüggés csupán annyi, hogy a fenti elvek eddig leginkább anyagi jellegű jelenségeknél voltak jól alkalmazhatóak. A kvantum fizikában viszont épp az egyértelműség "veszik el", és a tárgyszerűséget felváltja a valószínűség.

Persze itt tisztázni kellene a fogalmakat, hogy tovább beszélhessünk. (konceptualizálni kell :D)

Ahogy én látom, a materializmus fő alapvetése, hogy minden jelenség (beleértve a tudatot) részecskék rendeződésének eredménye, ahol a részek közti rendező elvek a részecskék tulajdonságaiból fakadnak, azaz önmagukból erednek. Röviden az anyag maga az információ.

Ezzel szemben az alternatíva, hogy a részecskéket rendező információ az egyes részecskéken kívül van, azaz az egyes részecskék önmagukban nem bírnak a rendeződéshez szükséges információval. Bár alapvetően ez nem mond ellent az előzőnek, hisz értelemszerűen kölcsön hatás csak több valami között lehetséges.

Makroszkopikus szintre kivetítve e két megközelítési módot én úgy fogalmaznám meg, hogy az egyik értelmezés szerint a lényeg az, amik kölcsönhatásáról szó van, a másik szerint az, hogy milyen hatások érvényesülnek az "amik" között.

Ilyen értelemben az áttörés az lenne, ha végre belátnánk, hogy a kettőt egyszerre létezik és érvényesül (CSAKIS?). A fény kettős természetére is ez lehet magyarázat, csak hogy konkrét példát mondjak.

Ez az áttörés viszont nem azt fogja jelenteni, hogy a "szellem nem valami megfoghatatlan" hanem, hogy a tudományos elvek között a "VAGY-VAGY" megközelítés helytelen, azaz a valóságot nem jól leíró elv. E helyett az "IS" elvét hangsúlyosabban kellene kezelni.

Röviden a valóság "megfoghatatlan" ahogy Schödringer macskája, még akkor is a elméleti modellekkel tudunk róla mondani valamit.

A lélek a testtel együtt egy egész! Pontosabban, a test a léleknek az a része, amit érzékszerveinkkel és műszereinkkel érzékelni tudunk! Lélek lehet test nélkül, de az már egy csonkított energiahalmaz. Ez az energiahalmaz az érzékszervei és energiapótlás nélkül, csak egy különleges esetben maradhat egyben a térben, különben szertefoszlik.

A tudat viszont ennek a hömpölygő, burjánzó energiahalmaznak a modulációja, ami az energiák egymásra. Mert minden energia rezgés, a rezgésnek van hullámhossza, amplitúdója, így jön létre az energiahalmaz belsejében a moduláció. Azért emlékszünk dolgokra, mert az energiahalmaz belsejében már különböző modulációktól egy kialakult séma szerint burjánzanak a rezgések(energiák)

Nem kell ebből sem tudományt sem ezotériát csinálni!