Mi van a halál után?

Utolsó meséld már el nekem, hogy ezeket mégis honnan veszed? elolvastad egy ezotérikus honlapon? vagy átélted talán? honnan tudod, hogy van ilyen de tényleg?

Úgy bírom, mikor emberek fogják magukat és kitalálnak minden dolgot arról, hogy mi van a halál után, mintha ők lennének a kiválasztottak, akiknek céljuk felfedni ezeket...

A szív utolsó dobbanása után is történnek bizonyos reakciók a testen belül.

A halál beállta után a testen belül számos folyamat indul be. Az utolsó szívverést követően néhány perccel máris elkezdődik a szervezet önemésztő folyamata, a sejtek elesnek az oxigéntől, és ennek következtében azok savassága megemelkedik – írja a Huffington Post. Az enzimek elsőnek a sejtmembránokat emésztik meg, majd kiszivárognak. Ez legtöbbször az enzimekben gazdag májban, vagy a magas víztartalmú agyban kezdődik. A károsodott vérsejtek kiloccsannak a sérült véredényekből, és a gravitáció segítségével letelepednek a hajszálerekben, ezek a kis erek okozzák a bőr elszíneződését.

A test hője addig csökken, amíg fel nem veszi a környezete hőmérsékletét. Ezután beáll a hullamerevség, kezdve a szemhéjakkal, az állkapoccsal és a nyaki izmokkal amit a törzs és a végtagok követnek. Az életben az izmok feszítő és ernyedő munkát végeznek a fonalas fehérjéknek, az aktinnak és a miozinnak köszönhetően. A halál után viszont ezek a sejtek kimerülnek, és fehérjeszálak töltik ki a helyüket. Ez okozza a holttest merevségét.

Ebben a korai stádiumban olyan baktériumok dolgoznak leginkább, amelyek az élő szervezetben, illetve szervezeten is megtalálhatóak. Ugyanis mindannyiunk teste házigazdája a baktériumoknak, amelyek egy speciális mikrobális közösséget alkotnak. A legnagyobb ilyen közösség a bélrendszerben található, ahol megközelítőleg ezerfajta baktérium is élhet. A bél mikrobái az egyik legfontosabb kutatási pontok a biológiában, az itt zajló folyamatok kapcsolatban állnak a különböző betegségekkel, de arról, hogy mi történik itt a halál utáni órákban, keveset tudni.

A legtöbb belső szerv az életben mikrobáktól mentes. A halál után azonban leáll az immunrendszer működése, szabad utat engedve a mikrobáknak a szervezetben. Ez általában a bélben kezdődik, a vékony- illetve a vastagbél csomópontja között. A baktériumok elkezdik megemészteni a belet, majd a környező szöveteket kívülről befelé haladva. Ezután megtámadják az emésztőrendszer kapillárisait és a nyirokcsomót. Először a májban és a lépben, utána pedig a szívet és az agyat gyűrűzik be.

Gulnaz Javan, az Alabama State University professzora és csapata tizenegy holttest szerveit és vérét vizsgálta a halál beállta után 20 és 240 órával. A kutatók megállapították, hogy az egymáshoz hasonló testek bomlási ideje különbözik, de elmondható, hogy a baktériumok a halál után 20, legkésőbb 58 órával célba vették a májat és elterjedtek a szervezetben.

A bomlás

Az önemésztés alatt a baktériumok elkezdenek menekülni a tápcsatornából, amivel kezdetét veszi a rothadás folyamata. A bomlás maga már a korábbi szakaszban elindult, viszont az anaerob baktérium megjelenésekor indul be igazán. Ezek ugyanis elkezdik enni a test szöveteit, az erjedő cukrokban metán, hidrogén-szulfid és ammónia keletkezik, amelyek a testen belül összegyűlve puffadást okoznak a hasüregben vagy a test más részeiben. Ez okozza leginkább a test elszíneződését is. A sérült vér továbbfolyik a széteső érhálózatban, az anaerob baktérium megváltoztatja a hemoglobint. Ez a molekula adja a holttestnek a jellemzően márványos, zöldes-fekete színét. Ahogy a gáz mennyisége nő a szervezetben, úgy jelenik meg egyre több hólyag a bőr felszínén. ezt követi a bőr ellazulása, majd elcsúszása. A gázok és a cseppfolyósított szövetek rendszerint a végbélnyíláson, illetve a test más nyílásain szivárog. A puffadás a bomlás korai szakaszából a későibe történő átmenet jellemző jegye.

A betelepítés

Amikor a bomló test elkezd kitisztulni teljesen védtelen marad. Ekkor kezdik meg munkájukat a húsevő mikrobák. A holttestek ekkor kapnak egy jellegzetes illékony szagot ami a bomlás előrehaladtával változik. Ez a szag ragadja meg a vadvilágban a dögevő legyeket is, amely a sebeken, illetve a test nyílásain keresztül teszi le közel 250 petéjét amely 24 órán belül ki is kel és nekikezd táplálkozni. Ezt a műveletet addig ismétlik, amíg van mit enni. Minden holttest egyedi és a különböző talajok típusától is függ, hogy milyen bakteriális közösség alakul ki. Ezek mikrobák keverednek a szervezet belül dolgozó baktériumokkal.

A tisztítás

Egy átlagos emberi test 50-75 százaléka víz, és minden kilogramm száraz test megközelítőleg 32 gramm nitrogént, 10 gramm foszfort, 4 gramm káliumot és 1 gramm magnéziumot juttat a földbe, tehát a bomlás hatásos a környezet ökoszisztémájára. Ugyanakkor a mikrobális biomassza a holttest környékén a legintenzívebb amelyet a kutatók azzal magyaráztak, hogy a sír környékén változatosabb a növényvilág.