Mik az ezotéria & a tudomány által közösem lefedett területek?

Az akupunktúra és homeopátia nem tudományos. A hatékonyságuk ugyanis nem tér el a placebótól.

(Tudom, a szomszéd fiának főnökének testvérének kutyájának volt gazdájának az ismerőse nem halt bele a náthába, hanem beszedte a homeopátiát és csodák csodájára meggyógyult.)

# 1

Feltételezem, hogy jóhiszeműen írsz le egy nyilvános fórumon számodra hiteles emberektől hallott hazugságot.

Ami tudományos, az nem ezoterikus. Az ezotéria által feszegetett kérdések a tudománynak nem tárgya.

Az ezotéria a tudományos eredmények nélkül nem tud létezni, a tudományos megállapításokat nem tudja figyelmen kívül hagyni, a tudományos igazságokról mintegy alapról rugaszkodik tovább a tudományosan nem bizonyított igazságok felé - amelyek aztán a későbbiekben a tudomány igazolhat, vagy sem. De az igazolás után a dolog már nem volna ezoterikus. Nem ismerek olyan konkrét tényt, hogy egy ezoterikus "igazságot" tudományosan bizonyítottak volna, a kérdésben felsoroltak sem közös területek.

A fentiek alapján igazából nem látok közös részt az ezotéria és a tudomány között.

Nincs közös területük, az ezotéria próbálja izzadtságszagúan ráhúzni magát a tudományra hogy saját létjogosultságát bizonyítsa.

Ennek az az oka hogy ma már elég tanultak az emberek ahhoz hogy megértsék a tudomány hasznát, de ugyanakkor nem elég jók a tudományos ismereteik ahhoz hogy észrevegyék a pióca módon rátapadó áltudományos ostobaságot, az ezotériát.

" A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük."

vagy

" A tudomány az emberi tudás szisztematikus, igazolt ismeretekre épülő rendszere. Általában különbséget tesznek a tudomány, illetve a különböző tudományos diszciplínák, más néven szaktudományok vagy tudományszakok között. A mai felfogás szerint az egyes tudományokat tárgyterületeik szerint (mit kutatnak? - pl. az élő természetet) és módszereik (pl. empirikus) szerint különítik el egymástól. Ugyanakkor minden tudományra alkalmazhatók a következő ismérvek:

1. a megalapozásra való irányultság, azaz a tudásnak (episztémé) és a puszta vélekedésnek (doxa) a megkülönböztetése,

2. a racionális érvelés,

3. a tények tapasztalati igazolhatósága vagy cáfolhatósága, illetve ennek interszubjektív elismerése a tudósközösség részéről.

A tudomány azzal az igénnyel lép fel, hogy a dolgokat olyanoknak mutassa be, amilyenek azok valójában. A 20. század harmadik harmadától megfigyelhető a különböző tudományterületek továbbfejlődése, határterületeik összeolvadása (interdiszciplínák megjelenése) és a technikával egybekapcsolódott tudományok iránti szkeptikus hangok felerősödése is "

vagy

" Rendszerezett tudás, amely egységbe foglalt, alaptörvényekre fektetett tények összessége. Ezek a tények egységes elméletté és működőképes alkalmazási módszerek egészévé állnak össze, amit az ember a fizikai világ, az emberi elme és társadalom problémáinak megoldásához használ. Módszerei lehetővé teszik új elképzelések felállítását, amelyek igazolhatóak az illetékességi területen, illetve megtalálhatóak a fizikai világunkban.

A kémia, fizika és a matematika tudomány. Léteznie kell az emberi lélek tudományának is. A tudománynak képesnek kell lenni érthetőbbé tenni a területére tartozó jelenségeket, és működőképesebbé tenni a világ rávonatkozó területének a kezelését.

Eredet [tudomány < tud + -omány (főnévképző)]

További részletezés

1. Igazolható ismeretek rendszere a természet, társadalom és gondolkodás törvényszerűségeiről, a környező világ megismeréséről és tervszerű befolyásolásának módjairól.

A tudományok közül a természettudományok fejlődtek legjobban a középkor óta. A tudomány próbája a gyakorlati tapasztalat.

2. Egy ismeretrendszer ága, amely egy behatárolt területtel foglalkozik. (Általában többes számban használjuk.)

Az orvosi tudományok különböző szakterületekre oszlanak. A táplálkozási tudományok nincsenek egységesen elfogadott rendszerbe foglalva, mert nagyon sok táplálkozási irányzat létezik, amelyek sokszor egymásnak is ellentmondanak.

3. Használható tudnivaló, amely egy ismeretrendszer egyik ágának gyakorlati célokat szolgáló eredményeire épül.

A gazda rendszeresen tanulmányozza a mezőgazdasági tudományt. A kertész a növényvédelem tudományában tájékozódik rendszeresen.

4. Tapasztalati ismeret, ami generációról generációra, a hagyomány útján marad fenn.

A füvekkel való gyógyítás tudományát ma már csak néhány idős ember ismeri igazán. Az idős asszony könyvet ír arról a tudományról, amit még a nagyanyjától tanult.

5. Egyéni tudás; egy munkához, feladat megoldásához szükséges hozzáértés, szakértelem összessége, aminek egy személy a birtokában van.

A tanuló magasabb iskolában fejleszti a tudományát. Az élettapasztalatai alapján az ember válogat a tudományából.

6. Sajátos ügyesség egy tevékenység végzésében.

Az akrobaták bemutatják tudományukat a cirkusz közönsége előtt. A táncos tudománya mozdulatainak kecsességében nyilvánul meg "

Tényleg értem, az ódzkodást, ám nem látom be, hogy egy - az ezoterika területére vonatkozó - rendesen kivitelezett kisérlet, vizsgálat ne lehetne tudomány. A fogalmak emberi szülemények. Ma ezt takarja, holnap másképp értelmezik, vagy épp más meghatározást adnak rá.

Nagyon könnyen elképzelhető, hogy akár holnap, vagy 30 év múlva, az ezotéria elfogadott tudomány lessz.