Ha az élet eléd sodor valakit vagy valamit, de te bizonytalan vagy így hagyod elmenni akkor vajon újra megfog ez történni, ha jóval később is vagy nem? Honnan tudhatja az ember mi a sors szerű és mi nem az?

Kedves Kérdező!

Attól függően, te mit tudsz felismerni az életből, legalább két sorsmegélési lehetőség létezik:

1. a sors egy vágány, amin életed vonata halad. Kötött pályás jármű lévén te se jobbra se balara nem térhetsz ki, egyfajta futószalagként visz a végzeted felé. Ebből a "semmi se rajtam múlik, minden meg van írva előre" állapotból ki lehet nőni. Munkás dolog, de megéri.

2. Érzékeled, h van iránya az élet folyásának, de azt is, h bár néha a sodrás egyértelmű, és neked csak arra kell vigyáznod, h életed csónakja ne törjön szét a sziklás parton, vannak jó hosszú időszakok, mikor csak csorogsz, v épp gyönyörködsz a part menti tájban, kikötsz stb.

A fenti, háromsoros kérdésedből nem derül ki számomra, h te melyik járművön utazol. Úgyhogy válaszom: a sors az, amit annak érzel. Régi szituációk burkoltan jelenhetnek meg újra és újra, szereplői új köntösben ugyanazok a gyengeségek/vágyak/próbák/lépcsőfokok stb, amik számodra nehezen uralhatók.

Ha nem elég hasznos a válaszom, olvass Szepes Máriát!

A sorsszerű az, amit nem tudsz kikerülni. Szinte bárhogy is alakítod az életed, megtörténik. Ez persze általában az életed főbb körülményeire, főbb szereplőire igaz. Ezeket a leszületésed előtt eltervezed magadnak, s hogy ez be is teljesedjen, ahhoz felsőbb szellemi erők (felsőbb éned, szellemi vezetőd, őrangyalod) segítenek hozzá.

Ha elszalasztottál egy lehetőséget, annyira nem lehetett sorsszerű, hiszen akkor nem szalasztottad volna el. Akkor valami különös sugallat hatására másként döntöttél volna.

Utólag már nem tudhatod, hogy az a valaki vagy valami újra szembe jön-e veled. (Természetesen akkor, ha erre magad nem tudsz rásegíteni.)

De ha nem - pedig mindent megtettél érte -, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem a te utad, nem a te sorsod része. S bánkódni is teljesen felesleges.