Hogy képes valakit ennyire elvakítani a sátán démon?

#29 > Isten szabad akaratot adott,mert embereket akart s nem pedig bábokat.

Akkor ő azt akarta, hogy akár a bűnt is választhassuk. Akkor ez az Isteni terv része. Akkor viszont miért jár érte büntetés. Most Isten azt akarja, hogy az emberek az ő szabályai szerint éljenek? Akkor úgy kellett volna őket teremteni, hogy képtelenek legyenek megszegni a szabályokat (ettől még lehetett volna szabad akaratuk a helyes dolgok között, mondjuk hogy betegeket ápolnak, vagy inkább templomokat építenek, vagy éppen tanítanak). Ha viszont úgy terveztek minket, hogy választhassuk a bűnt, akkor Isten számára miért meglepő, és miért megbocsáthatatlan, ha valaki a bűnt választja? Ő akarta, hogy ez az forgatókönyv is megvalósulhasson.)

Nézzük egy analógián keresztül, az mindig jó játék.

Házibulit szervezek. Kötelező eljönni (megszülettél). Kiteszek különböző italokat a tálcára, és csak abból lehet fogyasztani, de abból kell is (muszáj döntéseket hoznod az életben), más nem hozhat be italt. (Mindent Isten teremtett.) Mindenki választhat, hogy mit iszik (szabad akarat). De az egyik ital, mondjuk a narancslé mérgezett (bűn). Nota bene: már itt felmerül a kérdés, hogy én (az analógiában Isten) mennyire vagyok pszichopata, ha kiteszek az asztalra egy mérgezett italt, vagy ha nem is én mérgeztem meg, de tudok róla, nem tüntetem el az asztalról.

Réges-régen pár embernek elmondtam, hogy a narancslé mérgezett, de ők évekkel ezelőtt elköltöztek. (Próféták, Jézus, apostolok, stb…) Akik ott vannak a buliban, azoknak nem szólok, sőt nem is látnak engem. (Isten pl. ritkán ad interjút a médiában, ritkán cáfol személyesen hibás világképeket, vallásokat.) Néhányan azt hallották, hogy a narancslé mérgezett, és erre fel is hívják a társaik figyelmét. Néhányan azt állítják, hogy ez ostobaság, semmi baja a narancslének, ők is ittak már belőle. (A méreg persze a buli – halál – után hat. Mondjuk akik ezt mondják, azok az ateisták.) Néhányan meg azt tartják, hogy a narancslével nincs gond, de az almalé mérgezett, holott valójában nem (más vallások, világnézetek). Arról, hogy az előző bulik után ki halt meg, és ki maradt életben, és ők mit ittak, arról gondosan eltüntetek minden információt (senkinek nincs közvetlen tudása arról, hogy mi történik a halál után).

Most mond azt, hogy akiket berángattam a házibulimba, italfogyasztásra köteleztem őket, de ők dönthettek arról, hogy mit isznak, azokat végtelenül szeretem és kizárólag jót akarok nekik. Mond azt, hogy ha azt mondom, hogy „tetszettek volna azokra hallgatni, akik szerint a narancslé a mérgezett” (tegyük hozzá, hogy ezt pletykákból tudják, nem tőlem, és más pletykák is keringenek), azzal én már megtettem mindent értük, végtelenül jóságos és igazságos voltam. (Ahogy te fogalmaztál, ott az ember számára a megoldás, mégpedig Jézus.)

#30 > az angyaloknak is van szabad akaratuk.

Igen, ez a te *álláspontod*. Ahogy írtam pro és kontra is szólnak érvek mindkét álláspont mellett. A pro érv valóban Lucifer lázadása. A kontra érvet is leírtam, lásd Szent Ágoston → Luther → Kálvin vonal. Hiszen ők nem az ember szabad akaratáról beszélnek, hanem úgy általában a szabad akaratról, amit elvetnek – legyen szó az emberről, vagy bármilyen lényről –, hiszen Isten mindenható és mindent előre kellett, hogy tudjon, és ezzel a tudással teremtette a világot, ergo minden Isten terve szerint dőlt el a világban. Ezen a terven senkinek nincs hatalma változtatni.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Mondjuk a legtöbb vallásban nincs ilyen probléma, mert nincsenek ilyen abszolútumok. Ha megnézzük mondjuk az egyiptomi, a görög-római, vagy éppen a hindu-buddhista vallási világképet, ott az istenek egyrészt nem mindenhatóak, ők is korlátosak, másrészt nem tökéletesek, vannak jellemhibáik, vannak jók és rosszak is az istenek között.

A hinduizmusban, buddhizmusban például nem létezik a bűn fogalma. Tettek és következmények vannak (karma). Hogy a tett jó-e, vagy rossz, az így nem válik szét, a lényeg a következmény, ami visszahat rád. A hinduizmus reinkarnációjában, az örök körforgás, az újjászületések vég nélkülisége nyomasztó teher. A buddhizmus hozza ott a megváltást, ami megmutatja az utat, hogyan lehet kilépni ebből az örök körforgásból, és eljutni a Nirvánában, feloldódván, megszűnvén benne. De ott a jó tett is visszahúz. A jó tettnek is megvan a következménye, ami ugyanúgy benne tart az újjászületések körforgásában. Ott csak az igazság (dharma) van, akár balra, akár jobbra térsz le a dharma útjáról, addig dolgod van a következő életeidben.

Egyébként érdekes ez. A hinduizmus-buddhizmus kapcsolatában a hinduizmus elviselhetetlen öröklétre a buddhizmus kilépési lehetősége a megváltás. A kereszténységnél pont fordítva, ott az ember halandósága a teher, amire az örök élet a mennyországban a megváltás. Ami az egyikben a szenvedés, az a másikban a megváltás és viszont.

31#

Még mindig nagy élményt okoznak az írásaid.

Jó érzés értelmes emberek, értelmes véleményét olvasni.

Legyen az bármely téma, bármely oldalról való megközelítése.

szép napot