Ákos (Kovács Ákos, zeneszerző költő) szövegeiben ti is észrevesztek egyértelmű 2értelmű utalásokat?

a művészek mindig azt festik le, építik be a tervezett házba, vagy éneklik meg a dalaikba, amit éreznek. Ákos ezt érzi, valami oka van.

Nem értem,

Azt hiszem, tévedtem,

Rossz helyre érkeztem,

Mert itt vagyok!

Szárnyatlan angyal egy városban,

Tudja, hogy máshol van,

És kiszolgáltatott.

A kutató fények áldozatra lesnek,

Várják a sötétet, engem keresnek.

Nem értem, kegyetlen véletlen,

Egy idegen testében, ébredtem fel.

Figyelem magamat, akár egy másikat,

Jót mond, vagy igazat,

És mit énekel?

Elfojtott dühömet ne lássa más,

Csak a falak őrizzék titkomat!

Mert bennem őrült láng ragyog,

Én idelenn idegen vagyok.

Termékeny bánat, a szél üdvözli a fákat,

Kiterjesztett szárnyak hiánya fáj!

Elfojtott dühömet ne lássa más,

Csak a falak őrizzék titkomat!

Mert bennem őrült láng ragyog,

Én idelenn idegen vagyok.

vagy:

Hello, hello, újra itt vagyok,

Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok.

Tudom, tudom, nem láttál rég,

Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,

Sajnos nem állnak össze a mondatok,

Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,

Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,

azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hello, hello, nem tűntem el,

Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.

De kinyílt lassan a szem,

Most is rád ragyog,

Könny reszket benne,

Mert látom, hogy vak vagyok.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,

Sajnos nem állnak össze a mondatok,

Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,

Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,

azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hiszen minden bűnöm megbocsátható...

Hello, hello, én a régi vagyok,

Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!

Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,

Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,

Sajnos nem állnak össze a mondatok,

Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,

Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,

Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hello, hello, én a régi vagyok,

Tévedésből jöttem a földre és félek, hogy itt ragadok!

Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,

Nem látsz majd többé, hiányozni fogok.

esetleg a legdurvább:

Tudtam én is, és Ő is tudta,

Hogy senki sem hívta,

A semmiből a szobámban termett,

És beszélni kezdett:

Barátom, ez hát a hely,

A templom, ahol élsz,

Látom, itt írod a verset,

Mikor éjjel hazaérsz,

Mikor éjjel hazaérsz.

Ismerős volt, vajon honnan?

Csak annyit tudtam,

Régóta figyelt már engem,

És érteni kezdtem,

Mi ez a furcsa idegen illat,

Mi ez a gyilkos szándék,

Mi ez a furcsa idegen ösztön,

Veszélyes játék.

Nézz rám, és most láss bennem mást,

Mint mit eddig láttál: eszmélj föl!

Mintha egy álom érne véget,

Úgy ébredsz majd az életből.

Szívem fölött penge lengett,

És súlyos csend lett.

Megjegyeztem, amit mondott,

Minden hangot,

Vagy lehet, hogy saját szavaim szóltak,

És ő csak hallgatott gyáván?

Beszélt bennem, ami voltam:

Varázsló és sámán!

Nézz rám, és most láss bennem mást,

Mint mit eddig láttál: eszmélj föl!

Mintha egy álom érne véget,

Úgy ébredsz majd az életből.

Láss bennem mást!

ez az ember vagy beteg. vagy valami más. de hogy ezt nem a pénzért írja bele a verseibe az 100!

kiemelném ezt:

....

Megjegyeztem, amit mondott,

Minden hangot,

Vagy lehet, hogy saját szavaim szóltak,

És ő csak hallgatott gyáván?

Beszélt bennem, ami voltam

....

szerintem nem skizo a srác. ez valami természetfeletti