A Föld a Pokol?

Nem.

Ha viszont elmész egy olyan suliba, amit a szüleid erőltetnek (de te nem akarod), akkor jó eséllyel ki fogsz onnan peregni, hogy valahol máshol valami olyasmit tanulhass, amire a saját lélektervedhez szükséged van. A dolog szépsége, hogy ezt akarni fogod :) Sőt, amit csinálnod kell az életben, ahhoz tehetséget és elegendő erőt is kaptál :)

A szabad akaratot a leszületésünk előtt gyakoroltuk. Megterveztük, hogy mit akarunk megtapasztalni. Amióta a Földön vagyunk, a kártyák már le vannak osztva. Tehát hiába akarok én operaénekes lenni, ha a tanításhoz vagy a gyógyításhoz van tehetségem. Ha el is indulok a zenei tanulmányok irányába, ki fogok onnan pottyanni. Ellenben, ha a tanárképzés vagy a gyógyítás irányába indulok el, jól fogom érezni magam az iskolában és sikerülni is fog.

De igen, mindkettőt én írtam.

A szabad akarat - születés előtti történet. Akkor eldöntöttük, hogy mit akarunk megélni, ennek megfelelően formáljuk a valóságunkat és ilyen formán látjuk a Földet.

A 21. hozzászólásban pedig, hogy a fentiek szerint 'lekötött' szabad akarattól már nem térhetünk el olyan formán, hogy az életünket érintő kardinális kérdésekben valaki másra (akár a szülőkre) hallgatunk, mert felelősséget kell vállalnunk a saját életünkért.

Hm.. kiképzőközpont :) Nem rossz :D

Szerintem iskola. Mások számára lehet elmegyógyintézet vagy szanatórium is. Láttam egy videót egy 8-9 éves kislányról, aki már ilyen kis korában pszichopatikus tüneteket mutatott, gyilkossági hajlammal. Szerintem ő ezeket már eleve magával hozta, más magyarázatot erre nem nagyon találtam. Hála Égnek, tök normális, egészséges felnőtt lett belőle. Gondolom, a megfelelő helyre került kezelésre.