Normális, hogy szinte minden nap gondolkodok a halálon?

Itt sok válasz lehetséges. Ha öreg vagy,pl : 65-80 között,akkor szerintem normális dolog,hogy egy idős ember gondol a halálra. Vagy az is normális,ha egy halálosan beteg ember,Pl: rákos, vagy olyan beteg,aki tudja vagy orvosa közli hogy x idő van hátra az életéből. Ha viszont egészséges ember gondol a halálra minden nap,akkor egy pszichologust fel kell keresni. Lehet több oka. Lelki,illetve agyi problema is. Pszichologussal el lehet beszélgetni,és pillanatok alatt ami 5-10 alkalom,leszűri mi a baj veled

Egyszer valóban eljön,de addig még nagyon sok idő van. És sok -sok csodás nap,melyet egy család gyerekek, vagy barátok csodásra varázsolnak. Én a helyedben valóban kérnék beutalót,és elbeszélgetnék pszichologussal. Nem szégyen, én is voltam és nincs semmi bajom. Sokan félünk ,csak nem valjuk be. Ki ettől,ki attól. A halál pillanatától,vagy az utána lévő ismeretlentől mind tartunk picit. De próbálunk másfelé szebb dolgok felé kalandozni a gondolatainkban. Így belegondolva az embereknek a haláltól nem is kell félni. A halál nem fáj. Nem okoz fájdalmat. Mármint maga a meghalás. Fájdalom betegség miatt előtte a halál előtt lehet. Halál pillanatában nincs fájdalom. De visszatérve. Nem a haláltól "fél" az ember. Vagy nem attól idegenkedik, sem az utána lévőtöl. Hanem inkább attól,hogy a szeretteit itt hagyja az ember. És fél hogy halál után egyedül lesz,vagy ......

Nem gondolkodni kell hanem csinálni !! Ha nem próbálod,sose fog sikerülni :)