Az emberek miért utasítják el ennyire mélyen a spiritualitást, ezoterikus jelenségeket, világszemléletet?

"A kérdésekre adandó válaszok helyett:

HA VALAKI HISZ,NOHA ISTEN NINCSEN,SEMMIT SE ÁRT MAGÁNAK ÉS MÁSNAK SEM.

áM HA VALAKI MEGTAGADJA A LÉTEZŐT, AKKOR..."

Tehát akkor te nem is hiszel, nem is érdekel az egész, csak félsz, hogy mi van, ha mégis van valamilyen istenség...

No és akkor a jelenlegi pár ezer létező vallás és pár ezer már kihalt közül melyiket válasszam? Honnan tudhatod, hogy nem egy eldugott afrikai törzs istene az igazi?

Nagyot tévedsz,mert én nem félek. Nem hiszek,mert én már rég TUDOK mégpedig ISTEN (ÉS nem istenség) KEGYELMÉBŐL.

U.i.Gyerekkoromban látomásom volt,sok évvel később jósálmaim,melyeket az ÉLET megcsinált. (EBBŐL TUDHATÓ,HOGY x ÁLOM JÓSÁLOM VOLT) Évekkel korábban leírtam: www.osys.hu/biromiklos Ha már nincs a GOOGLE-n az ADOBEREADER-EN MÉG OLVASHATOD.

"Már a kvantumfizika is ott-tart,hogy istent tény ként

el k e l l fogadja."

Csak az áltudományos oldalak szerint. Mert hogy ebből egy szó sem igaz.

"DE még ha nem így lenne is a materialista tudomány örökre vesztésre áll,mert Isten mindig üzen valakivel."

Ja, hallucináló őrültek és számító szociopaták akik saját bevallásuk szerint Istennel beszélgetnek, mindig vannak. És persze van egy csomó hívő aki el is hiszi azt. Egyszerűen azért mert hit alapján eszükbe sem jut megkérdőjelezni azt.

Kérdező, olyan szubjektív tapasztalásokra alapozni egy életet amiről objektíven nem lehet meggyőződni őrültség, bár ezzel a kijelentésemmel kiverem itt a biztosítékot. :)))

Tehát kérdező, ha Bíró Mikikénk ilyen röhejes dolgokat ír:

"U.i.Gyerekkoromban látomásom volt,sok évvel később jósálmaim,melyeket az ÉLET megcsinált. (EBBŐL TUDHATÓ,HOGY x ÁLOM JÓSÁLOM VOLT) Évekkel korábban leírtam: www.osys.hu/biromiklos Ha már nincs a GOOGLE-n az ADOBEREADER-EN MÉG OLVASHATOD."

Akkor ezeket vegyük objektív bizonyítéknak? Ugye ezt te sem gondolod komolyan?

"Én meg azt mondom, ami számodra objektív tény, az csak egy szubjektív szelete annak, ami nem is létezik."

objektív = tényszerű, bizonyítható, tárgyilagos

szubjektív = saját megítélésű

Persze állíthatod hogy semmi sem objektív, de ezzel az érveléssel az a baj hogy onnantól elveti a közös emberi tudás és megismerés lehetőségét, tehát minden feltételezés és érv ugyanakkora erejű, függetlenül attól hogy mennyire igaz vagy hülyeség. Ebből én nem kérek.

Nálam marad az, hogy az működik, ami mindenki számára működik. Szóval ha valaki saját bevallása szerint tud levitálni, de bemutatni másoknak nem tudja, akkor nem tud levitálni és az teljesen mindegy számomra hogy ő mit gondol vagy állít a dologról.

Mikikém, ne válaszolgass neked, hozzád sem szóltam.

Amúgy kíváncsi lennék, hogy az ilyen magadfajta bolondok milyenek a való életben.

„Az emberek miért utasítják el ennyire mélyen a spiritualitást, ezoterikus jelenségeket, világszemléletet?”

Félig-meddig igazad van. Én is azt gondolom, lehetnének nyitottabbak az emberek az ismeretlenre, csakhogy kb. bő 20 000 évvel ezelőtt, amikor az első félig ember-félig majom példányok lejöttek a fáról, és észrevették, hogy a földön találnak olyan élelmet, ami a fákon nincs, na onnantól a tudomány alapvetően egyet jelent a praktikussággal. Ez pedig valószínűleg akkor is, és most is egyet jelent a faj fennmaradásával.

A tudományra lehet alapozni, mert praktikus eredményeket lehet várni tőle, és képes is szolgáltatni azokat.

„Miért gondoljuk azt, hogy nincs semmi titok amit nem tudunk, nincs Isten, nincs lélek, nincs élet a halál után.”

Mert ezek alapvetően nem praktikus dolgok, ergo a többségnek nincs is rá szüksége.

Egyébként a tudomány nem hisz, és nem is állítja azt, hogy mindent meg tud magyarázni.

„akiknek se a tudományhoz se a spiritualitáshoz semmiféle közük nincs”

Elmondok egy történetet, ha nem akarod elolvasni, akkor tl;dr.

Már felnőtt fejjel jártam egy tanfolyamra, ahol többek közt gazdaságot, pénzügyet, és vállakozástant tanultunk. Az első év elején, az egyik órán elkezdtük összeszedni a sikeres vállalkozó jellemvonásait. Én ismertem néhány kis - és középvállalkozót, így nagyjából képben voltam róluk.

Szóval, a tanár elkezdte diktálni, milyen egy jó vállalkozó: jó a realitásérzéke, széles látókörű, precíz, alapos, jó a kommunikációs készsége, ilyesmik. Én az első sorban ültem, és ezek hallatán kicsúszott a számon, hogy "a lóf..t". A tanár csak lesett rám, de láttam rajta, érti ő is, hogy mire gondolok.

Ugyanis szerintem, egy jó vállalkozó épp, hogy nem rendelkezik realitásérzékkel, sokkal inkább az jellemzi, hogy a saját lehetőségeit és képességeit jóval pozitívabban látja a valóságnál. Egy jó vállalkozó általában nem is precíz, és nem is feltétlen alapos, szaktudása általában csak erősen közepes, vagy még csak az sem. Egy jó vállalkozónak szerintem sokkal fontosabb jó kommunikációs és szociális képesség, szinte mindennél fontosabb. Az, aki erős szaktudással rendelkezik, precíz, alapos, jó a realitásérzéke, na az a mérnök. De aki analitikus gondolkodással közelít egy-egy problémához, az nem feltétlenül jó vállalkozó.

Summa summarum, ezzel csak azt akarom mondani, hogy egyáltalán nem csak a műveltség, a széles lexikális tudás a fejlődés mozgatórugója, nagyon sok olyan ember van, akinek nem szükséges komoly mennyiségű tudás, sokkal jobban jár, ha a saját hajlamaira alapozva él, mert azzal fog előre haladni. Ki merem jelenteni, hogy a sikeres, gazdag emberek közt alig van, akinek mérnöki tudása lenne, mégis szükség van pl. vállalkozókra, akik munkát adnak nekem és neked. Ha már az interneten vagyunk, én azt gondolom, az internet a mai napig néhány neves egyetem játékszere lenne csak, ha nem lettek olyan üzletemberek, akik potenciált láttak a globális elterjesztésében.

Sok esetben nincs szükség különösebb tudásra, mert vannak, akik anélkül is igen értékesek és hasznosak.

A spiritualitásban való hit sok esetben épp tudatlanok, a fejletlenebb népek jellemzője.

Vannak vallásos tudósok, és ateista hülyék; és ez fordítva is igaz. Ez sokkal inkább érzelmi beállítottság kérdése, mintsem tudásé, és nem is kell ahhoz mérnöki tudáskör ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, miben higgyünk, vagy miben ne. Tehát ráció vs. spiritualitás kérdéskörében szerintem a lexikális tudás egy értelmezhetetlen szempont.

„És szerintem az ezotéria nem a farkasembereknél és a horoszkópnál kezdődik és nem a kártyajóslással, a gyíkemberekkel és az ezotv-vel kéne azonosítani a "természetfelettit".”

Értem, mire gondolsz, én is így vagyok vele. De jó az a meglátás is, amit már írtak, hogy mégis milyen alapon utasítod te ezeket el?

Egyébként te is eredményeket vársz a spiritualitástól, és hiszed is, hogy képes megadni azokat. Nyilván részben ezért is veted el az ezo tv-t, meg a farkasembereket, mert azok nem szolgálnak eredményekkel.

„És úgy érzem, ehhez tanulnom kell. Rengeteget.”

Tanulni a tudományt érdemes, a spiritualitás pont nem az a dolog, amiből túl sokat érdemes tanulni, mert azt nem lehet megtanulni könyvekből. Én azt gondolom, a spiritualitás egy ösvény, mely képes visszavezetni önmagunkhoz, önmagadat pedig nyilván nem könyvekben fogod megtalálni :)

Először is : örülök annak amiket írtál.Minden okot én se tudok, de néhányat komment nélkül (hogy hosszú) ne legyen leírok.

Sok a tájékozatlan ember.

Nem rendelkeznek a szüks.és megszerezhető ismeretekkel sem.

Sajnos engem feldühít akinek olyanról is van véleménye amiről azt se tudja hámozva eszik-e, vagy héjastól.

Hebehurgyák.

Felelőtlenek.Az se érdekli őket, hogy amit állítanak avval becsapják a másik embert.

Én ugyan nem vagyok katolikus, De egyszer régen olvastam a katolikus erkölcstanban: "Ne hagyd a másik embert téves tudásban"

Elkeseredésre nincs okunk. Ma már a tudományok emberei se hozakodnak elő azzal, hogy nincs Isten. Annak is van több oka is ha valaki ragaszkodik hitetlenségéhez. Ő maga se tudja, hogy neki is van hite. Pl.: Azért hisz így, mert a saját észjárása szerint, akkor nincs aki számon kérje bűneit.

Korábbi időkben zavart az,hogy hitetlensége miatt pokolra kerül valaki. Ha nem is teljesen, de feloldottam ezt a rossz érzést avval: Neki is meg van mind az a lehetőség, ami nekem.