Kinek mivel kezdődött a spiritualitás felé fordulása/ érdeklődése?

agykontrolltanfolyamon látottak + neten keresgélés után érdeklődni kezdtem az elme erejébe..de semmi tapasztalatom nem volt, csak egy ésszerű nyitott nézet

egyik nap mondom magamban, najó, mondom legyen egy élményem amihez tudok kötődni később, hogy legyen mire visszagondolni, ha esetleg szkeptikuskodnék újra

Tehát elkezdtem neten keresgélni a telekinézis után, hogy ez tényleg lehetséges e, vagy mind az az ember világszerte kamuzgat, na mondom, lehet, hogy sok a kamu, de mivel annyit kutattam utána, ésszerűbb volt elhinni, hogy van benne igazság, mint hogy kamu, ezért tudatosan építettem a hitemet, nem is volt kétség, hogy sikerülni fog, kb 1-2 hónap után sikerült, az egy eléggé kritikus pont volt, az egészben, azóta persze már feladtam, mivel nincs célom vele, de ez újabb kapukat nyitott vajon, mennyire lehet mély ez a téma..röviden ennyi

persze, eléggé szkeptikus voltam, mivel az kényelmesebb volt, abban nőttem fel, hogy az élet ezen oldalát figyelmen kívül hagytam, ez kb olyan mintha elektromosság nélkül nőnél fel, lehet úgy is élni, de, hogy már az ember felfedezte, ki akarna?

ja meg van emésztési gondom is, ezért mindenféle diétákkal próbálkoztam már, de érdekes mód ha a lelkiállapotommal egyensúlyban vagyok szinte bármit ehetek, ha meg nem akkor tök mind1 mit eszek, semmi sem esik jól..

tehát megromlott az eleve nem létező hitem az orvosok, gyógyszerek iránt stb..

Persze. Mindig is láttam a dolgok körül egy halvány, vékony energiát. Erről néhány éve megtudtam, hogy az aura.

Volt testen kívüli élményem is. Magamat a testem felett éreztem, tudtam, hogy a szemem csukva van, de láttam a szoba végén lévő órát (rajta a számokat fejjel lefelé), és megemeltem a kezeimet úgy, hogy szintén tudtam, hogy a testem kezei nem mozdulnak. Majd zuhanó érzéssel tértem vissza.

De a legerőteljesebb élményem az volt, amikor...

Kb hajnali 3 volt. Mivel nyár volt (sajnálom a szóismétlést), ezért szinte mindennap 2 óráig voltam fent. Kissé ködösek az emlékeim, de próbálom úgy leírni, ahogy volt. Aznap nem tudtam elfele aludni. Egyszer csak valami fényt észleltem az előszobából. Bátortalanul próbáltam meglesni, hogy mi az, de nem mertem közel menni az ajtóhoz. Kék fényt láttam, ami kezdetben gyenge volt, de egyre erősebb lett. Beöntötte az egész előszobát. Rettegve bebújtam a takaró alá és összekuporodtam, összeszorítottam a szemem. Soha életemben nem féltem annyira (azóta sem). Valami leírhatatlan volt, ahogy átjárta a testemet. A hideg futkosott rajta. Nem tudom, meddig tartott, talán 10 percig, aztán eltűnt. Semmi magyarázat nincs rá, hogy mi okozta azt a jelenséget. Az ajtón és az ablakokon redőny volt, kívülről nem világíthatott be semmi. Két (gombos) telefon a szekrényen volt, de nem mintha tudtak volna akkora és olyan fényt csinálni, másrészt a fény pont hogy a szemközti bejárati ajtó elől jött.

Érdekes még, hogy reggel, amikor megnéztük az egyik telefont, ami tegnap még majdnem le volt merülve, teljesen tele volt, mintha feltöltötték volna.

Amikor egy filmben látunk szellemeket, és ahogy megijednek tőle, semmiségnek vesszük, és azt mondjuk, mi meg se rezzennénk, pedig a valóságban... :D

Amúgy több is volt még. Mint amikor az éjszaka közepén "magától" felrobbant egy pohár a szekrényben. Vagy volt alkalom arra, hogy megálmodtam a jövőt.