Összefér-e a spirituális életmóddal a dohányzás és az alkohol?

A dohányzásról és az alkoholról tudom, hogy micsoda. A spirituális életmód számomra definiálatlannak tűnik. Hogy lehet így összeférhetőségről beszélni?

(Srí Niszargadatta Mahárádzs pl. élete végéig dohányzott, pedig megvilágosodott mester volt. Ki veszi a bátorságot, hogy a spirituális életmódot definiálja, és amennyiben Niszargadatta ennek nem felel meg, akkor kizárja a spirituális életmódot élők köréből?)

Na, a 19:35 válaszoló vetted, a bátorságot. E szerint Niszargadattát kizártad. Bravó!

Áruld el, mire alapozod a vélményedet? Tudod, hogy mi a spirituális életmód meghatározása? Megoszthatnád velünk.

Évi 3-4 szálat egyébként minek szívna bárki, hacsak nem 10 méteresek? Már napi 3-4 szál is kocabagózásnak minősíthető.

"Na, a 19:35 válaszoló vetted, a bátorságot. E szerint Niszargadattát kizártad. Bravó!

Áruld el, mire alapozod a vélményedet? Tudod, hogy mi a spirituális életmód meghatározása? Megoszthatnád velünk.

Évi 3-4 szálat egyébként minek szívna bárki, hacsak nem 10 méteresek? Már napi 3-4 szál is kocabagózásnak minősíthető."

Ő ugye nem attól lett megvilágosult, hogy bagózott? Rossz tulajdonság, függőség, ami egy mentálhigiénével kicsit is foglalkozó emberrel nem nagyon fér össze. A függőség és a bódító szerek használata igenis hátravet spirituális fejlődésben. Egyébként a legtöbb ember a pénz, pia, szex szentháromságban hisz, ezek közül szerinted hányan emelkednek ki a függőségek megtartásával nemhogy mesterré, de legalább hiteles tanítvánnyá?

Ismerek olyat, aki időnként megkíván egy cigit, mondjuk negyedévente. Ő nem függő, csak vágyik egy ízre, vagy egy élményre, amit a cigi ad. Ismerek igen magas fejlettségű spirituális tanítót, aki több évente egyszer legurít egy fröccsöt, mert megkívánja a savanyú ízt.

A mértékletesség az élet minden területén erény, és segíti a szellemi fejlődést (kevesebb akadályt állítasz önmagad elé), de itt konkrétan addiktív szerekről beszéltél, napi szinten.

"Tudod, hogy mi a spirituális életmód meghatározása? Megoszthatnád velünk."

Azt elismerem, hogy nem ugyanarra gondolunk. A te olvasatodban ezek szerint egy füstölőkkel és gyertyákkal megtűzdelt meditáció a pacalpörkölt vacsora után, és annak a ténynek az elfogadása, hogy az ember lehet több, mint ami most, az már kőkemény haladás a szellemi ösvényen.

A spirituális életmód szerintem azt jelenti, hogy az illető kijelöli önmagát versenytársnak, amin mindig felül tud kerekedni idővel és szorgalommal. Aztán elkezdi megismerni önmagát, a világot, annak természetét, az összefüggéseket, és azt a mindent átható erőt (kinek isten, kinek mágia, kinek mi), ami benne és körülötte is jelen van, és megtanul bánni vele anélkül, hogy bárkinek ártana, és elárulná önmagát. Közben elhagyja a gyengeségeit, hogy minél többet magához vehessen abból, ami tényleg előre viszi az életét. A tiszta gondolkodáshoz, a következmények átlátásához, vagy a spirituális érzékeléshez fontos a tiszta elme és érzelemvilág. A nikotin, koffein, alkohol, vagy akár az erős vágyak és az ego által generált akarat ezt nagy mértékben hátráltatja.

"Áruld el, mire alapozod a vélményedet?"

Tapasztalatra, és más, a spiritualitást komolyan vevő emberek tapasztalataira.

21:13, írod "Ő ugye nem attól lett megvilágosult, hogy bagózott?"

Így van, nem attól lett megvilágosodott, de fogalmazhatok úgy, hogy annak ellenére let az. Vagyis megvilágosodottá válásának útján nem volt számára akadály, hogy erős dohányos volt. Számomra ez az egy példa elegendő, hogy lássam, a dohányzás nem akadálya a spirituális haladásnak. A többi szöveg porhintés csupán. Laikus elképzelés a "helyes" sprituális életről.

Érdekes érvelés. Ismerek olyan embert, aki halálos adag ricint vett be, de túlélte. Tehát ha ő képes volt rá, akkor bárki képes lehet rá.

Nem tudom, nekem egy hetven évesen távozó, dohányos filozófus nem nagyobb bizonyíték, mint azok a korukat meghazudtoló, egészséges mesterek akiket ismerek.

Te olvastál egy könyvet, és van egy teóriád, ami elég ingatag talajon áll. Én pedig tapasztalatból írtam. Ahogy látom, feleslegesen, de igazából a kérdezőnek szerettem volna válaszolni, hiszen ez lenne a lényeg. A farokméregetés nem érdekel. Szerinted igaz, ami szerinted igaz, ezzel nem tudok és nem is akarok vitázni. Ha esetleg felbukkanna az az érvelés nevű dolog, a becsmérlés pedig elhalványulna, akkor nyugodtan reagálj a hozzászólásomra.

A dohányzás tompítja az érzékelést vagy meg is szüntetheti azt, így nem.

Az alkohol mértékkel fogyasztható, de mint napi szinten kizárva.

Tényleges spirituális életmódot senki sem tudna tartani, kb nem tudnál táplálékot bevinni, sőt nem is kéne, mert a tested eleve egy magasabb szinten működne, melyet már másból kellene fenntartani, de ez a mai "sok jelző" "modern" világban nem igazán lehetséges.

Eleve tapasztalni vagyunk itt, így ameddig szükséged van rá tedd, de normális mértékkel. :)

A test amúgy is reagál rá ha valamiből túl sokat viszünk be...