Miért mondják azt, hogy a múlt, a jelen és jövő egyszerre történik? Mi ennek a bizonyítási alapja, hogy kell elképzelni?

Azért mert az anyagi világon túl van egy nem anyagi világ.

Ezt mi lelki, vagy szellemi világoknak nevezzük.

Az anyagnak része a tér, és térnek pedig része az idő. De ez csak anyagi világ része.

A nem anyagi világokban nincs tér, és nincs idő sem.

Persze mi az anyagi világokban élünk, ezt tudjuk megtapasztalni, ezért az ezen túlmutató tapasztalásokat nem is igazán tudjuk felfogni, inkább csak elhinni tudjuk, mivel akik "odaát" jártak, azok hitelesen beszámoltak ezekről a világokról.

Ha Arisztotelész a múltban felírt egy papírra egy összefüggést, akkor az annyiban anyagi, mivel a papír is anyag.

De ha te megnézed ezt, és megérted, akkor azt mindig csak a jelenben érted meg (hiába a múltban lett leírva). Nem tudod sem a múltban, sem a jövőben megérteni, hanem mindig csak a jelenben.

Tehát a szellemi erőfeszítésed, hogy megértsd, az már nem anyagi, hanem szellemi, és ezt mindig csak a jelenben tudod „fölfogni”.

Te személy szerint abból, ami létezik, vagyis a Valóságból, nem tudsz jelenleg (érzékszervek korláta miatt pl.) egyszerre érzékelni mindent, vagyis csak folyamatosan változó részleteket érzékelsz, amik nagyon hasonlítanak egymásra, ez a változás, ez az egymáshoz való viszonyulás adja az idő érzetét. A Valóság egy hiánytalan "objektum", amiben minden létezik egyszerre.

Ha végiggondolod, és úgy látnád, még ha csak az anyagi univerzumot is, hogy érzékek és a műszerek korlátjától mentesen, akkor gyakorlatilag fizikailag, hangsúlyozva fizikailag semmit észlelnél, ha viszont fizikailag semmit észlelsz, akkor a tér és az előzőleg felvezetett okok miatt az idő fogalma is értelmetlenné válik, mivel nincsen kontraszt, nincsen viszonyítás/viszonyítottság. Lásd mély alvás állapota (nem az álom). Nincsen fizikai érzékelés, nincsen gondolat, és a mély alvás állapota számodra egyetlen pillanatnak tűnik, holott egy másik megfigyelőnek eltelt mondjuk 5 óra.

Valószínúleg te nem is a bizonyítására vagy kíváncsi, hanem arra, h milyen gondolatsor eredményeképpen jutott valaki erre a kijelentésre. Nos arra egy korábbi hozzászólótól megkaptad a választ.

Viszont h el tudd képzelni adok egy analógiát: A moziban felmész a vetítőterembe és kézbe veszed a filmtekercset. Annak aki lent éppen nézi a filmet, annak a számára a filmen belül van múlt-jelen-jövő, de te az egészet egyetlen pillanatban ott tartod a kezedben. Ezzel azt akarom megvilágítani, h ha kiemelkedsz a rendszerből, akkor igazzá válik az állítás. A nagy kérdés az, h vajon ki lehet-e ilyen módon emelkedni az anyagi világ rendszeréből? A vallások azt mondják, h ki lehet emelkedni, de a legtöbb (mint pl. a kereszténység is) a túlvilágon is létezőnek tartja az időt.

"Angelo válasza azért rossz, mert a változással operál, de a változás és a viszonyítás is az idő haladása miatt lehetséges, az időn belül van értelmezve."

Talán fel kéne hagyni az idő ilyesfajta túlmisztifikálásával. Tedd fel magadnak a kérdést. Ha nincsen változás és viszonyítás, akkor van e értelme időről illetve térről beszélni? A kérdésre adott válaszból kiderül, hogy a változás van e az időn belül értelmezve, vagy az időt, mint fogalmat kreáltuk e meg, hogy értelmezni tudjuk a változást.