Hogyan lett minden? Ti hogyan értelmezitek?

És az a valami stabil volt, vagy nem volt stabil?

Ha ennyire érdekel, akkor legyél kutató.

Vagy éld az életed eme tudás nélkül.

Szerintem két világ van a teremtett világok és az állandó, ahol Isten van a tudatára ébredt anyag. Ennek megértése számomra bőven elegendő lesz , majd a halálom után.

Addig is van bőven megérteni és tenni való itt a 3D -ban. Azzal foglalkozom,ami itt és most a dolgom , ha majd oda kerülök ráérek akkor és ott megértenem.

De türelmetlenek vagyunk mi emberek, egyből a desszerttel akarnánk kezdeni…….

Üdv!

Semmiből valami nem lesz sehogy, mert a semmi nincs. A semmi nem a létezés alternatívája, illetve a semmi nem lehet változás elszenvedője. Semmi nincs, minden valami. Ennek megfelelően mindennek ami van, nem lehet az eredete a semmi. Szintén ismerjük a megmaradási törvényeket, miszerint nincs valódi megsemmisülés, csak átalakulás. Vagyis minden állapot előzménye valami szintén létező, és szintén a következmény is. Mindez azt jelenti, hogy a mindenségnek mindig léteznie kellett, és örökké meg is marad.

Ezt tovább részletezve csak ötleteim vannak.

Tapasztalati tény, hogy a világunk változik, és véges élettartamú dolgok vesznek minket körbe, ami azt bizonyítja, hogy az Univerzum, legalábbis amit ismerünk belőle, nem létezik végtelen ideje, hiszen akkor már minden befejeződött volna mostanára. Erre 3 lehetséges magyarázat van:

- Kvantumfizikai megfontolások szerint egy egyensúlyi rendszer lokálisan, spontán kilendülhet az egyensúlyi állapotából. Ennek a mi tapasztalataink szerint minimális a jelentősége és a valószínűsége, azonban ha ez egy végtelen térben történik, és végtelen idő is van rá, akkor drasztikus dolgok történhetnek. Előfordulhat, hogy az Univerzumunk időről-időre elér egy egyensúlyi állapotot, és bizonyos helyeken spontán kizökken belőle, és mi most egy ilyen helyen és időben vagyunk. Erőltetett és valószínűtlen, de papíron lehetséges.

- A másik lehetőség, hogy az Univerzum ciklikusan működik, vagyis a "végső" állapota okozza a "kezdetét". Egy ciklus véges időtartamú, de korlátlanul ismétlődik.

- A harmadik lehetőség, hogy az Univerzumunk egy fekete lyuk belseje, és a mi Univerzumunkban lévő fekete lyukakon belül is Univerzumok vannak, vagyis fraktálszerűen egymásba vannak ágyazva az Univerzumok, és ez is folytatható a végtelenségig mindkét irányba.

A második elméleted egyezik a hindu teremtéstörténettel, miszerint a világmindenség keletkezése Brahma be és kilégzésével történik. Ez azt jelenti, hogy egyszer egy pontba sűrűsödik, máskor kitágul. Úgy ötezer éve ki is számították, hogy körülbelül 144 milliárd év egy ciklus, de a számok megjegyzésében sosem voltam jó, szóval ez nem biztos. Persze a korai valláselmélet, és a mai kvantumelmélet között lehet csak véletlen az egybeesés, de annak, hogy ez így alakuljon, körülbelül az általad említett nagyságú esélye van(amit a kilendülésről mondtál). Csak sokkal kisebb helyen, és időben, ugyanaz a nagy valószínűség.

A fekete lyuk elmélet azért nehezen elképzelhető, mert ha egy fekete lyuk elegendő ideig nem jut anyaghoz, lassan "elpárolog". Azaz röntgen, és gammasugárzás formájában elveszti a tömegét a pólusain. Amikor a tömeg már nem elegendő, hogy összetartsa a szupernehéz képződményt, a benne foglalt univerzumoknak ki kellene szabadulnia. Persze a jelenlegi fekete lyukak maximum 10-12 milliárd évesek lehetnek, ha az univerzum akkor tágult ki, amikor sejtjük, de a fraktálszerű univerzumok kicsit nehezen elképzelhetőek a fent említett okok miatt.

Hát nálunk úgy lett minden, hogy a cuccok felét vettük, másik felét örököltük, meg van néhány evőeszköz és tányér, amiket egy szállodából lopott a testvérem.

Olyan izénk, mijaz, univerzumunk az nincsen, de majd megkérem a tesómat, hogy ha újra nyaral, akkor lopjon azt is.