Megoldható e a "nagypapa-paradoxon"?

Nekem az az elméletem ha pl.:2015-ből visszautazok 1950-be és ott teszek valamit, akkor az nem lehet hatással az 1950-ben lévő önmagamra, hisz én adott pillanatban ott, abban az időben létezem. Lehet hogy nem fogok megszületni az "én időmben", de az 50-esévekben lévő énem nem fog köddé válni. Hisz onnantól hogy utazok az időben, megszünök a saját időfolyamomban létezni, mivel nem vagyok ott, mert a létezésem a cél dátum idősíkjába kerül, ott létezem. Így ami a múlt változtatása miatt a jővőben történik nem lehet hatással az időutazóra, mert ő ott akkor létezik nem pedig a jövőben. Tehát lehet hogy nem születik meg, de az időutazónak létezni kell, mert a múltba utazva nem képezi a jövő részét.

Persze ez csak egy vad eszmefuttatás :)

Szűken gondolkodva sokan erre a nagypapa paradoxonra hivatkoznak. De volt is ilyen film ( Loki sorozat vége fele)

Idősíkok minden döntés uj leágazás stb.

Vagyis megszülettem lett egy idősíkom, ebben vannam szüleim nagyszüleim stb

Visszautaznék az időbe, megölném őket, akkor ez az én idősikomon ugyanugy folyamatos időfolyásként lenne jelen, nem Isten lennék csak visszamennék az időbe nem az univerzum idején mennék vissza. Tőlem független menne az idő tovább.

Vagyis ha én visszamegyek, megölni őket az már az én meglévő idősíkomban történik, és az ő halálukkal egy következő idősík is létrejönne egy ÚJ LEÁGZÁS amiben ők már nem léteznek, az ő cselekvéseik tetteik minden nélkül létrejönne egy új ág. Az az enyémre már semmi féle befolyással nem lenne. Ha ezután visszatérnék lehet ugyanugy élnének a nagy szüleim mert feltételethetően az egy masik idősík lesz amiben nem élnek.

VAGY ha vissza( onnan előre) megyek a jelenlegi időmbe akkor egy teljesen új ( a ki indulási időmtől teljesen más) jelenbe csöppennék ahol elvileg meg sem születtem, kvázi nem is léteznék az ottani jelen(jövő?) ben.