Ha valaki abban hisz, hogy a halál után semmi sincs, akkor miért nem úgy éli a napjait mintha az lenne az utolsó?

Megkérdeztem jó pár embert. Akik azt mondták, hogy semmi nem lesz halál után.Pl az egyik illetőnek van egy unalmas(nem akarok senkit megsérteni) eladói vagy hasonló munkája. Ledolgozza majd haza megy és nézi tv-t. Max tesz vesz 1-2 dolgot de semmi több. Én ha tudnám, hogy semmi nincs odaát és, hogy bármikor elüthet egy autó stb akkor az élet minden percét kihasználnám, hogy élvezzem azt. Nekem csak fura, hogy nem ezt teszik azok az emberek akiket meg kérdeztem. (Nem zavar csak a logikát nem látom benne)

Általában azért félnek a haláltól mert sokan önzőek és nem akarják itthagyni a megszokott kis életüket vagy nem hiszenk olyan erősen a túlvilágban. A szeretteiket is ugyan ezért siratják mert önző módon "birtokolják" őket és nem akarják elengedni, nem értették meg ezt:

"Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad."

A pápát szerintem meg azért védik mert ha valaki lelövi oké, hogy a hite szerint ő a mennybe kerül de lehet, hogy ez egy vallási háborút indítana (pillangó effektus) vagy nem tudom. Nem lenne jó.