"Szkeptikusok", Ti hogyan látjátok az ember halálát, pontosabban az "azt követő időszakot"?

Nem ítélem el más hitét, de a bizonyíték hiánya nélkül nem hiszem el.

A köpködő prófétákra gondoltam, akik térítenek és rágalmaznak.

"Ezt biztosra tudod?"

Tulajdonképpen minden elképzelés fikció, de az tény, hogy a születésünk előttről nincs emlékünk, információnk, tehát adódik, hogy a halál után is valami olyasmi lesz.

De bármi lesz, számomra nincs nagy jelentősége, mivel a szeretteimtől elszakadok a halálommal és soha többé nem látom őket, nem lehetek többet a Földön, a halál utáni élményeimről hús - vér embernek nem számolhatok be, nem ehetek meg egy jó pörköltet, vagy ihatok meg egy korsó sört, nem ölelhetem meg többé a kislányomat - így a továbbiakban nem tud érdekelni bármi is lesz ott.

"Te viszont honnan tudod biztosra , hogy nincs?"

- Az egyetlen ok, amiért az ellenkezőjét kellene gondolnom, az a zavaros kulturális hagyomány ezzel kapcsolatban, de az sem egységes abban, hogy is kellene elképzelni a kettőt. Ez már ellene szól. Másrészt igazából se a tapasztalat, se a józan ész számomra nem indokolja, hogy ne zárjam ki a létezésüket.

Ha ennyit nem engedhetnék meg magamnak, akkor gyakorlatilag semmiről sem állíthatnám, hogy nem létezik.

"# 6 A szkeptikus alatt azt értem, hogy a teljes elutasítást felváltja a kétkedés."

- Ez nem teljesen világos, de az igen, hogy ez alapján nem vagyok szkeptikus. Szóval itt le is lehet zárni.

"Meghalunk, kész vége ? Se mennyország, se pokol, se újjászületés? Nektek is biztos van valami elképzelésetek."

Minek már te mindent elmondtál. Kell ennél több?