Kezdőoldal » Ezotéria » Egyéb kérdések » Atlantiszi fémre bukkantak...

Atlantiszi fémre bukkantak egy hajóroncsban. Mégis létezett Atlantisz?

Figyelt kérdés
Még mindig parázs vita zajlik arról, hogy vajon létezett-e valójában Atlantisz. Most olasz kutatók olyan hajóroncsot fedeztek fel Szicília partjainál, amelyben nagyobb mennyiségű „atlantiszi fémet”, azaz orikalkumot találtak – Platón szerint ezt az anyagot csakis Atlantiszban állították elő. [link]
2015. jan. 9. 14:36
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Olvasd el a cikk után a kommenteket is!
2015. jan. 9. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:

"Mondhatnánk úgyis, hogy a vörös faj újra feltalálta az atomot. Vörös faj otthona volt Atlantisz, fejlett elnyomó, rabszolgatartó társadalom , ahol a vörôsök egymást fehúzzák mást mindenkit lenyomnak rabszolgának. Aföld éghajlata változik "


Érdekes kommentek vannak valóban. A vörös bőrű faj vörös drágaköve. Atlantisz valóban létezett. Nekem ez persze nem új

2015. jan. 9. 15:09
 3/11 anonim ***** válasza:
42%

Platón szerint az oreikhalkoszt (merthogy magyarul így hívják) ércként bányászták.


>>>'...tudniillik az oreikhalkoszt, melyet a sziget sok helyén bányásztak a földből, s mely az akkori fémek között-az aranyat kivéve- a legbecsesebb volt.'

(Platón - Kritiász)


A hajóban talált fém mesterséges ötvözet, és nem érc, amit a görögök P. idején ugyan nem tudtak előállítani, de más népek igen. Pl. a rómaiak.


A hajó 9 ezer évvel Atlantisz állítólagos elsüllyedése után szállította a fémet. Mi az összefüggés?


Csak annyi a kapcsolat, hogy P. állítása szerint az Atlantisziak ismerték, bányászták. De rengeteg régi arany és ezüst tárgyat is találtak sokfelé az ókorból. Platón szerint ezek is elterjedt fémek voltak Atlantiszban: Ahogy azok léte sem bizonyítja, hogy létezett Atlantisz, úgy az oreikhalkoszé sem. Csak fals logika szerint.

2015. jan. 9. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 Shai-Hulud ***** válasza:
38%

Idézet a cikkből:

"Ma már tudjuk, hogy a legendás fém valószínűleg sárgarézszerű ötvözet, amelyet cink, réz és szén összeöntésével készítettek. A hajóroncsban talált tömbök 75-80 százalékban rézből, 15-20 százalékban cinkből és kevés nikkelből, illetve vasból állnak."


Valamint a vikipédiából:

"A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése....A legkorábbi ónbronz leletek az i. e. negyedik évezred végéről származnak, a mai Irán területéről."

[link]


Nem hiszem, hogy az ókorban (a bronzkor idején) annyira nagy szám lehetett ez az "atlantiszi fém", hogy sehol máshol nem tudtak ilyet előállítani. Ha valóban réz, cink, és szén az alkotóelemei, akkor ezt a nem kicsit fejlett görögök minden nehézség nélkül el tudták készíteni. Főleg, hogy a hajó i.e. 600 körüli, tehát ekkor már nagyjából 3400 éve ismerte az emberiség a bronzot. (Gondolj csak az egyiptomi leletekre!)


A bronzkorban sokféle rézötvözetet kísérleteztek ki, ezekből a réz-ón ötvözet bizonyult a legjobban használhatónak. Tehát egy bronzfajta (vagyis egy ötvözet) puszta létezése egyáltalán nem bizonyítja Atlantisz létezését.

2015. jan. 9. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
33%

Elnevezés kérdése.

Attól, hogy

2atlantiszinek" neveznek valamit, nem bizonyíték Atlantisz létezésére.

A kilányok "tündéri" ruhája sem Tündérországból származik.

2015. jan. 9. 17:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:
Görögöknél nincsen olyan leírás, melyben ismertewk volna ilyen vörös fémet. Technikai jellegű sem és le sem írtak olyat, hogy ők készítették, egyedül Platónnál van, az is Atlantisziaknak tulajdonítja
2015. jan. 9. 18:20
 7/11 A kérdező kommentje:

# 4 A cikkben aki azt a marhaságot írta, rendesen meg is cáfolták ! Valami noname, anonímusz acc mögött bárki írhat. Nem ért hozzá, ami nem baj, csak ne vedd komolyan.


Ezt olvasd el inkább : ❝ ℐelen műben olyan megállapításokat kívánok olvasóim elé tárni, amelyek újszerűségüknél

fogva egyaránt lebilincselik a tanulni vágyó laikust és a saját nézeteitől el nem fogult tudóst.

Olyan megállapításokat kívánok a magyar közönséggel megismertetni, amelyek eddig csupán

idegen nyelven jelentek meg és így a szélesebb magyar körök elöl el voltak zárva.

E megállapítások elzárására jellemző, hogy jóllehet Észak-Amerikában a jelen mű tárgyát

képezı eredeti könyvekbıl több mint 10.000 példány fogyott el, a tudományos világ mégsem akar

erről tudomást venni. Nem találtam sehol sem mellette, sem ellene szóló értekezést, vagy

tudományos megjegyzést, s ez bennem akaratlanul is azt a hitet kelti, mintha a tudományos világ nemhogy nem tudna, hanem inkább nem akar hozzászólani. E megállapítások mellett

felsorolható bizonyítékok oly számosak és meggyőzőek, hogy azok aligha volnának

megdönthetők, de minthogy e megállapítások szinte mindenben ellenkeznek azzal, amit az eddigi felfogások szerint valónak hisznek, akkor megérthetjük a tudományos világnak e tárgytól_ való tartózkodását. Újabb, a jelen felfogások mellett kevésbé elfogult ifjabb tudósok nemzedékére kell várni, akikben meg lesz a bátorság ahhoz, hogy szakítani merjenek az eddigi felfogásokkal, mert még nem kötötték le magukat azokhoz egy életre, mint elődeik.

Ha mindezekhez hozzáadjuk, hogy a bentiek nemcsak a tudományos, hanem a bibliai

konzervativizmusnak is sok tekintetben ellentmondanak, akkor könnyen érthetővé válik, miért volt évekre szükség a rádió és repülőgépek világában, míg e felfedések hazánkba eljuthattak.

Itt kell még megjegyeznem végül azt a körülményt, hogy legjobban szerettem volna, ha J.

Churchward angol ezredes munkáit eredeti fordításban nyújthattam volna a magyar

közönségnek, de nem sikerült a vele való levéli kapcsolatot megtalálnom, így műveit csak

kivonatosan ismertethetem. Jelen munkámat senki félre ne értse. Nem szakkönyvnek készült.

Célja csupán oly ismeretek felfedése, amelyek irodalmunkban ismeretlenek. Akik szakszerően

óhajtanak a történelem előtti múlttal foglalkozni, azoknál elkerülhetetlen a világnyelvek ismerete

s így nincs tőlük elzárva az e tárgyra vonatkozó irodalom. ❞

2015. jan. 9. 18:21
 8/11 Shai-Hulud ***** válasza:

nem tudom, hogy ki cáfolta meg és mit, de az angol wiki is hasonlókat ír.


Ez viszont nem nagyon megcáfolható, tekintettel arra, hogy a római sestertiusok szép számban fennmaradtak, és bizonyíthatóan ebből a fémből készültek:

"In numismatics, orichalcum is the golden-colored bronze alloy used for the sestertius and dupondius coins. It is considered more valuable than copper, of which the as coin was made. Some scientists believe that the orichalcum could have been used for jewelry for poor people as it had the similar look of gold."

[link]


A sestertius anyagáról pedig itt olvashatsz:

"Their name for Brass was Orichalcum, a word sometimes also spelled Aurichalcum (echoing the word for a Gold coin, Aureus), meaning 'Gold-Copper', because of its shiny, Gold-like appearance when the coins were newly struck (see, for example Pliny the Elder in his Natural History Book 34.4). Orichalcum was considered, by weight, to be worth about double that of Bronze. This is why the half-Sestertius, the Dupondius, was around the same size and weight as the Bronze As, but was worth two Asses."

[link]


Tudom, hogy a valóság nem olyan szép izgalmas, színes-szagos, mint a rejtelmes Atlantisz, de ettől még igazság marad. :-)

2015. jan. 9. 23:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Elképzelhető, hogy olyan helyen bányászták az ércet hozzá, ahol természetes módon keveredtek megfelelő arányban az alkotók. Valahol olvastam, hogy pl. a híres damaszkuszi penge is azért volt olyan jó, mert az ottani bányában a szükséges ércek voltak elkeveredve. A kovácsok valójában nem tudták, mitől olyan jó az a fém.
2015. jan. 10. 05:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Szèp kis logikai buktató. Rajta volt, hogy made in Atlantisz vagy mi?
2017. szept. 21. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!