A "megérzéseket" Ti hogyan élitek meg?

23/L

Arra vagyok kíváncsi, hogy ezeket kósza gondolatként élitek-e meg, és csak később derül ki (mikor beteljesült), hogy megérzés volt, vagy rögtön tudjátok, hogy ez most egy megérzés?

Nekem nem szoktak lenni, de az elmúlt hónapokban két komolyabb is volt, amit csak egy irracionális gondolatnak tartottam, amíg valóra nem vált. Szeretném tudni, hogy csak véletlen egybeesés volt-e vagy megérzés.

(Maga a megérzésem a következő volt: Exemmel 4 év után szakítottunk, viszont érzelmileg lezáratlan maradt a kapcsolatunk, mert a szerelem nem hiányzott belőle egyikünk részéről sem. Pár héttel a szakításunk után támadt egy gondolatom, hogy mi van ha baleset érte. Hogy ezt honnan szedtem, nem tudom. Három napig hívogattam, de nem vette fel. Végül úgy gondoltam, biztos nem akar velem beszélni, és biztos nincs baja. Később kiderült, hogy éppen aznap tényleg balesete volt -visszakerestem a telefonom naplójában, tényleg így volt-, és 2 hétig kórházban feküdt.

Ezt az egy ilyen esetet még meg tudtam magyarázni magamnak egy ritka véletlennel, de pár héttel később az a gondolat furakodott a fejembe, hogy mi van ha most nagyon szomorú, akkor meg kellene vigasztalnom. Nem hívtam fel aznap, mert elhessegettem a gondolatot, de másnap végül mégiscsak felhívtam. Kiderült, hogy aznap meghalt az édesapja.)