Gondolkoztatok már azon, hogy a világegyetem hol van? Miből lett az első nagy bumm és az amiből lett ( az a parányi részecske), hogy került oda? A galaxisok és minden miben van benne?

A nagy bumm elmélete NEM arról szól, hogy volt a semmi, és abból lett minden. Arról van szó, hogy az Univerzum egy rendkívül sűrű pontból tágul. Ennyi. És ez egy tagadhatatlan tény.

Hogy az a pont hogy került oda, arra vannak feltevések, de ezek csak találgatások (ahogy azt egyszer már leírtam). Van olyan is, hogy a semmiből lett (pl Lawrence Krauss munkássága), de ez nem csak hogy nem az egyetlen, de még csak nem is a vezető hipotézis. Szóval azt mondani, hogy a nagy bumm szerint minden a nagy semmiből lett kb olyan ferdítés, mint azt mondani, hogy az osztás szabályai szerint semmilyen osztásnak nincs értelme, csak mert van olyan osztás, aminek nincs értelme.

Kérdező, csak kíváncsiságból, miért nem Tudományok témakörben tetted fel ezt a kérdést? Ott sokan vannak, akik nálam sokkal jobban tudnak magyarázni, és sokkal jobban is értik a témát. Ellenben kevesebben vannak azok, akiknek fogalmuk sincs miről van szó, de azért bekommentelnek valami orbitális hülyeséget.

"A nagy bumm nem valami random hipotézis"

Pedig de. Minden távolodik egymástól? Ja, csak az Androméda-galaxis közeledik a Tejútrendszerhez 270 km/s-os sebességgel? De nem is ez a lényeg, hanem ahogy a vöröseltolódásból következtetnek valamire, aztán azokból az ellenőrizhetetlen adatokból számítják ki az ősrobbanás idejét 2%(!) pontossággal. Hát ez mi, ha nem random hipotézis? Persze gyűjtögetik hozzá a "bizonyítékokat"... ami meg nem illik a képbe, azt szőnyeg alá söprik, mert így kényelmes.

Hol van a világegyetem? A nagy semmi közepén. De az is lehet, hogy a mi világegyetemünk is csak egy apró pontja egy sokkal nagyobb rendszernek.

A TEREMTŐ találta ki az egészet és saját magából választott le egy "adag" tiszta erőt hozzá.

Így ismeri meg Önmagát tapasztalati úton. A VÉGTELENT ezen a szinten nem lehet értelmezni!

A másik fórumban lévőket nevezzük inkább okoskodónak, mint okosnak. A képzett fizikusok már csak azért sem járnak ilyen helyekre, mert nem látják értelmét annak, hogy szélmalomharcot vívjanak olyanokkal, akik azt képzelik magukról, hogy valójában ők tudnak mindent és joggal osztják az észt, közben mindenféle tudományosnak hangzó blődségeket írnak.

Az sg.hu tudomány rovatában tobzódnak csak igazán az ilyenek, még attól sem rettennek vissza, hogy fizikusnak adják ki magukat. Itt is volt már rá példa, hogy valaki kvantumfizikusként próbálta megvezetni az embereket.

Ha tudsz annál jobbat, hogy itt soha senki nem fogja megtudni pontosan, hogy mi van ezen a világegyetemen kívül és hogy miért jött létre, nem csak itt oltogatod a jónépet, akkor javaslom inkább állj neki és publikáld.

Ez itt azért az ezotéria, mert itt ki lehet csapongani és még humorizálni is, amit pedig nem tudunk, kipótolhatjuk a fantáziánkkal anélkül, hogy a már említett (ál)fizikusok osztanák nekünk az észt olyan dolgokról, amiről összeolvastak mindenfélét, de összerakni nem tudják.

Klassz dolog, ha valaki elolvasott néhány könyvet egy témában, de az már nem, ha nem tudja értelmezni a kérdést, vagy csak nem akarja és nem arra válaszol, amit feltettek.

Szóval maradjunk annyiban, hogy nem megválaszolható egzakt módon a kérdés. Aki hitelt érdemlően meg tudja válaszolni, azt befizetem egy világkörüli útra akr már holnap.

#12

Az Andromáda galaxis viselkedése egy lokális jelenség. Olyan, mint az, hogy a bolygók keringenek a Nap körül. A helyi gravitációs viszonyok felülírják az általánost. Ez egy jól ismert, jól megértett jelenség, és tökéletesen összhangban van az ősrobbanás elméletével. Szóval mi is vele a probléma?

"aztán azokból az ellenőrizhetetlen adatokból számítják ki az ősrobbanás idejét 2%(!) pontossággal."

Az adatok nem ellenőrizhetetlenek. A módszer sem ellenőrizhetetlen. Ha kíváncsi vagy rá, hogy számolták ki, nem csak informatív, de érdekesen előadott anyagokat is lehet találni akár youtube-on is. Ha kíváncsi vagy rá, hogyan határozzák meg a mérések hibáját, arra is tudok forrást mutatni, bár ez elég száraz. Ha kíváncsi vagy rá, az interneten fellelhető tudás, egy jó teleszkóp meg egy spektrométer segítségével kb az összes mérést el is tudod végezni, ami szükséges az Univerzum korának a meghatározásához. Ja, hogy nem vagy kíváncsi rá...

"ami meg nem illik a képbe, azt szőnyeg alá söprik"

Mondd, mi nem illik a képbe, amit olyan csúnyán szőnyeg alá söpörnek? Én is tudok ilyen általános kijelentést megfogalmazni bármiről. A kérdés az, hogy alá is tudod-e támasztani az állításodat. És láthatólag nem. Még annyira sem néztél utána, hogy meg tudd nevezni azt a két (elég közismert) dolgot, amit jelenleg nem értünk a témában. Segítek, mindkettőt azonnal felfedezéskor publikálták, mindkettő megfejtésén tudósok ezrei dolgoznak, mindkettőnek a hatásait lehetőségeinkhez képest ismerjük. Így működnek a dolgok, nem úgy, ahogy azt te elképzeled, hogy a gonosz fasiszta tudósok egy bunkerben összedugják a fejüket, és megdumálják, hogy milyen hülyeséget hitessenek el az emberiséggel legközelebb csak úgy poénból.

#14

Ez ugye nekem szólt? Ha nem, akkor semmi.

1) Nem kell fizikusnak lenni, hogy válaszolni tudj ilyen kérdésekre. Én sem vagyok fizikus.

2) Hadd oltogassam már a jónépet, ha egyszer hülyeségeket beszélnek. Ha senki sem írja le, hogy hülyeségeket beszélnek, akkor lesz, aki elolvassa a szövegüket, és rögtön el is hiszi. Ezért ilyen elterjedtek manapság a hülyeségek.

3) Leírtam már az első válaszomban (19:55), hogy vannak feltételezések, de egyiket sem tudjuk ellenőrizni, így lényegében fogalmunk sincs. A nagy bummig látunk vissza, annál tovább nem.

4) Vannak okoskodók is, de azért a tudományok rovatban viszonylag sok a tényleg értelmes és tudományos téren művelt ember. Legalábbis több, mint itt.

5) Jó dolog fantáziálni, de ha ideírogatnak egyesek olyan tényszerűen nem igaz vagy(/és) teljesen alaptalan kijelentéseket, mint itt az 1, 2, 4, 6, 8, 9, 12, 13, akkor késztetést érzek rá, hogy leírjam az esetleg olvasó naiv egyének számára, hogy ezt ne tessék komolyan venni.

Megpróbálom leírni pár dolgot, amit a fizika mai állása szerint tudunk:

1. A galaxisok döntő többsége távolodik egymástól, alig van kivétel. Ráadásul minél távolabb van egy galaxis, átlagosan annál nagyobb sebességgel távolodik tőlünk. Ezért szoktuk a galaxisokat a léggöb felszínén lévő pontokhoz hasonlítani: ahogy a léggömböt felfújjuk, minden pont távolabb kerül a többitől, de a pontok mérete nem változik. Ez természetesen csak egy analógia, sajnos nem tudjuk megmondani, hogy ez pontosan hogyan zajlik, és hasonlatot sem tudunk mondani, de ez a legkönnyebben érthető modell.

2. Ebből feltételezték, hogy ha az Univerzum most felfújódik, akkor korábban is ugyanezt tette. Ha ez igaz, akkor kezdetben egy nagyon kicsiny térfogatból indult ki. Amikor elkezdett tágulni, azt a pillanatot nevezzük Ősrobbanásnak. Ha ez tényleg megtörtént, akkor annak egy nyoma valóban a háttérsugárzás, amelynek létét a felfedezése előtt megjósolták, éppen az Ősrobbanás elmélete alapján.

3. Az Ősrobbanás elmélete alapján kiszámolható, hogy körülbelül mekkora arányban keletkezett hidrogén, hélium és lítium. A későbbi fúziót beleszámítva nagyjából a ma tapasztalt értékek jönnek ki.

Válasz egy felvetésre: az Androméda-köd valóban közeledik felénk. Mint írtam, minél távolabb van tőlünk egy másik galaxis, annál gyorsabban távolodik, ami abból következik, hogy a köztünk lévő tér tágult ki. Mivel eleve nagyobb volt a távolság a két galaxis között, így a távolodás sebessége is gyorsabb. Vegyünk egy példát:

1. galaxis: Androméda, távolsága tőlünk: 2,5 millió fényév

tegyük fel, hogy az Univerzum 1 milliárd év alatt 5%-ot tágul. Ekkor az Androméda-köd 0,125 fényévet távolodik tőlünk a tágulásból fakadóan.

2. galaxis: random galaxis, távolsága 1000 millió fényév

szintén 5%-os tágulás mellett ez a galaxis ugyanennyi idő alatt 50 millió fényévet távolodik a tágulás miatt.

Emellett tegyük fel, mindkét galaxisnak a Tejúthoz viszonyított mozgása olyan, hogy az Univerzum tágulásától eltekintve milliárd évente 2 millió fényévet haladnak felénk, a tágulással pont ellentétes hatást keltve.

Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a tágulás ellenére az Androméda-köd az eltelt 1 milliárd év alatt 1,9 millió fényévet közeledett felénk, a tágulás ellenére is. A másik, messzebb lévő galaxis viszont 48 millió fényévet távolodott!

Ebből talán látható, hogy bár a közeli galaxisok esetén lehetséges, hogy közeledjenek felénk, de ez nem cáfolja a bizonyító erejét, illetve tényét az Univerzum tágulásának. Ha egy 2 milliárd fényévre lévő galaxis közeledne hozzánk, azért az már egy komoly ellenérv lenne.

Egyébként pedig van egy igen gyakran használt tudományos kifejezés: Ősrobbanás-elmélet. Nem állítja senki, hogy ez egy tény. Ez csak egy igen jó modell, amivel rengeteg mérési eredményt meg tudunk magyarázni. Ugyanakkor ha valaki egy jobb modellel szeretne előállni, akkor az ő új modelljének az Ősrobbanás által megmagyarázott tényeknek legalább a többségét szintén meg kell magyaráznia! Ha egy hibát találunk az Ősrobbanás-elméletben, az nem jelenti, annak a halálát. Ugyanakkor, ha egy modell jobban meg tud magyarázni egy tényt, amit az Ősrobbanás esetleg nem, akkor az szintén nem jelenti a modell automatikus elfogadását az Ősrobbanással szemben.

Ha akarjátok, az Ősrobbanás problémáiról és ismeretlen kérdéseiről is írhatok.

Decipiatur

Minden kérdésnek megvan a maga értelmezési határa.

Ezeket általában mi szabjuk meg a feltételezéseink alapján.

Namármost, hogy hol van a világegyetem? Miért, van olyan rész, terület, hogy "nem világegyetem"? Értelmetlen a kérdés.

Hogy miből lett az anyag? Miért, van olyan, hogy nincs anyag? Eddig még nem találkoztunk vele. Miért tételezzük fel, hogy van?

Miért gondoljuk egyáltalán, hogy van bármi is a világegyetemen kívül?

Hogy miért létezik? Miért lenne oka?

Lebutítva: Mi, emberek feltételezzük, hogy mindennek van oka, ok-okozat van. De a legelső okozatnak mi az oka, ha nem volt előtte "semmi"?

Szóval nagy kérdések ezek, de elméletek kreálása helyett inkább azzal kellene foglalkozni, ami van, és még érzékelni is tudjuk. Nem megválaszolhatatlan kérdésekkel dobálózni.