Ha életedben egyszer adódna egy alkalom, amikor kívánhatsz magadnak egy csodát ami beteljesül, mit kívánnál?

Az ember nem mindig azt érzi, amit mutat. Nagyon sokan pedig mást gondolnak magukról, mint aminek látszanak.

Tehát elsődlegesen nem mások alapján és a látszat alapján kell megítélni valakit. Persze ettől még mindennek van valamilyen alapja, amin érdemes elgondolkodni...

Egy ember megismerésére 3 módon történhet (egyiket sem lehet elhagyni).

1. Önmegfigyelés, magunkból kiindulás, gondolatok és érzelmek variálása.

2. A környezetéből, hogy milyen információt hagy maga után az egyén.

3. Kommunikációval és megértéssel. (beleéléssel)

Természetesen sok embernek a gesztusaiból, a mimikájából, viselkedéséből, megjelenésből sokat meg lehet tudni, akár abból is ahogy és amit beszél, de ez kevés.

Nekem is vannak prekoncepcióm egy emberrel kapcsolatban, de nem tartom fent dogmaként az ítéleteimet.

Egy embert jól jellemez a céljai és az út amin halad.

A legtöbb szenvedés mögött a vágyak kielegéítésének hiánya áll...

Nem vagyok sem varázsló, sem jós, sem guru, sem mágus, sem kiválasztott sem sem.

Egszerűen nem vígasztal mások kára, mások örömének viszont örülök. Nem szeretem az önzést, az önzetlenséget pedig igen.

Kár, hogy már elvesztettem a bizalmam az emberekben, ez az én nagy hibám....

https://www.youtube.com/watch?v=XmGdSOhBx8E

"Akkor magát a bűnt kellene eltakarítani, mert

újabb emberek még születhetnek, akik bűnösök

lehetnek."

A bűnt nem lehet eltakarítani, csak a bűnösöket, viszont senki nem születik bűnösnek, csak az idő során válik azzá. Én eltakarítanám az összes bűnözőt, és ezzel példát statuálnék a jövendő bűnözők, gyilkosok számára, idővel mindenki számára világossá válna, hogy van valaki, aki igazságot szolgáltat, és csak azok élhetnének az új világban, akit én élni hagyok. Természetesen, aki nem szándékosan gyilkolt azok megmenekülnének, de az összes többi gyilkost, bűnözőt eltakarítanám az útból.