Hisztek a sors jeleiben, hogy valami nem véletlen, vagy a megérzéseitekben?

Igen, hiszek. Úgy vélem, semmi sem véletlen, minden okkal történik. És igen, vannak jelek is, amiket követhetünk is. És ha kérünk jelet, akkor is kapunk. Persze ezeket észre kell venni. Szóval szerintem mindennel mindennel összefügg, és ezeket meglehet találni, észre lehet venni.

Igen, a megérzés is egy valós dolog. Mindenkiben ott van a hatodik érzék. Ami elő elő is jön néha. De fejleszteni is lehet. Csak a fejlesztését már születésünk óta elhanyagoljuk.

Tapasztalat? Szerintem már te is éltél át hasonlókat, mint pl. eszedbe jut az illető, mielőtt felhív.

Szerintem sincsenek véletlenek.. Minden vezetve-irányítva

Van. Az emberek, a gondolatai, érzései, Egyszóval minden.

A "felsőbb erő" így akar rávezetni arra, hogy higgy magadban.

Tapasztalatból beszélek. En mar átéltem mindent amit csak

Elképzelni tudsz. Es igen, minden a megerzeseimmel kezdődött.:)

Nem. Minden véletlen.

Lehet szabályszerűségeket keresni, bele lehet magyarázni, hogy ez nem lehet véletlen, DE AZ.

Tök felesleges arról vitázni, hogy vannak-e véletlenek, vagy nincsenek. Mármint akkor, ha objektív válaszra törekszel. A saját felfogásokat és értelmezéseket persze lehet ütköztetni, de ezek rendszerint sekélyes, saját élményeken és anekdotákon alapuló, teljesen szubjektív vélemények, amikből ha leszűröd a szubjektivitás okozta hibákat, szó szerint nem marad semmi. A "velem ez meg ez történt, tehát nincsenek véletlenek", és az ehhez hasonló álláspontok jó példák ide. Szép, érdekes, de az igazsághoz nem visz közelebb.

Ha valóban arra vagy kíváncsi, hogy vannak-e véletlenek, akkor szükségszerűen a determinizmus fogalmához jutsz el. És mivel (tudtommal) nem tisztázott, hogy a világegyetem determinisztikus-e, még nincs objektív válasz. Hétköznapi szituációkban nyugodtan lehet determinisztikusnak tekinteni a világot, ha így nézzük, akkor "nincsenek véletlenek", de ekkor is hiba lenne sorsról, mint valami felsőbb meghatározó erőről vagy hatalomról beszélni, mert egyszerűen a természet törvényeinek engedelmeskedő ok-okozati összefüggésekről van szó. Viszont akkor sem hibázol, ha azokat az eseményeket, amikre ésszerű keretek között nem lehet hatásod, véletlennek tekinted. Miért ne? Ha nem tőled függ, akkor a te szempontodból véletlen.

Ezért mondom azt, hogy értelmetlen ilyen végletesen kijelenteni, hogy mondjuk "nincsenek véletlenek".

A megérzések oka leggyakrabban a megerősítési torzítás vagy egyéb "gondolkodási hiba". Mondok egy példát: repülőútra mész. Szorongasz egy kicsit, ami teljesen általános. Nem félsz, de azért tudat alatt lappang benned, hogy mégis tízezer méter magasan ülsz egy fémdobozban. Ha gond nélkül célba érsz, a szorongás pikk-pakk elmúlik. Ha valami gond lesz, kényszerleszállás, légörvény stb., akkor utólag megerősítést nyer a szorongásod, és ekkor mi jut eszedbe? "Előre éreztem, hogy baj lesz". No, ehhez hasonló módokon tréfál meg minket az agyunk, ezért hisszük, hogy megérzéseink vannak.

A jelek oka pedig téves asszociáció. Jelnek persze tekinthetsz bármit, és követheted is, ugyanakkor hiba feltételezni, hogy valamilyen felsőbb hatalom okozta a jelet. Ha így teszel, akkor átlépsz a hit mezejére, ami szíved joga, csak nem sok értelme marad vitatkozni róla.