Ti hisztek abban hogy valamit a sors rátok akar erőltetni, akkor azt foggal körömmel se lehet megváltoztatni?

Van egy lány kiskorom óta, és még akkor megfogadtam hogy vagy ő vagy senki. Már ezóta 9 év telt el, az élet nem tud szétválasztani minket úgy, hogy ne találkoznánk. Próbáltam, de még 100km-re is feltűnik.

Köztünk mindig is megvolt ez a vibrálás, csak pl. most is:

Hiába szingli jelenleg, valahogy mintha ő nem akart volna velem flörtölni, én tettem célzásokat, ugyanakkor várt volna egy puszit is.

A lényeg most nem az hogy miért, hanem hogy miért van az, hogy rajta kivül nekem nem létezik nő, azonban amikor ő szabad, akkor annak ellenére hogy én úgy érzem hogy szeret, elérhetetlen.

Nem vagyok vallásos, de már szinte biztos, hogy valami miatt büntetnek felülről. Engem ez az egész teljesen kikészít idegileg, nincsenek már barátaim se, és nem is igazán tudok szerezni, mert "unalmas" lettem.