Mi számít valódi életnek?

Kedves Kérdező!

Miért másoktól várod a választ egy olyan kérdésre, melyet te magad is meg tudsz válaszolni? Pontosabban fogalmazva, nem is tudni fogod a megoldást, hanem érezni. És az sokkal többet jelent, mint bármely ember üres magyarázkodása, hiszen azok csak szavak. Szavakkal nem lehet hűen kifejezni semmit, az egyéni megtapasztalásnál viszont nincsen jobb bizonyíték, hiszen arról tudod, hogy valódi. Szóval, azt mondom, próbáld ki, milyen egy hétig a gép előtt lenni, és aztán tölts el egy hetet a szabadban. Utána hasonlítsd össze a kettőt, de ne analizálva az eseményeket, és ne részletekbe menően, hanem egyszerűen csak érzés szempontjából! Melyik okozott neked (és csak neked) több örömet? Hol érezted magad valódibbnak? Kell ide konkrét magyarázat? Nem. Kizárólag tapasztalás. Az megadja a választ az összes kérdésedre...

Ha kimész a kertbe és ottan teszel-veszel, dolgozol, később pedig leszüretelheted a munkád gyümölcsét és jóllaksz. Internet előtti kertben az állad felkophat. Persze ha van miből megvenni a boltban akkor kevés az esélye hogy kimész a valódi kertbe, ha van.

"Miért számít akkor mégis értékesebbnek, valódibbnak az egyik, mint a másik?" -Mert az egyik csak játék, másikkal értéket hozol létre. Létrehozni valamit az értékesebb mint játszani. Bár gyerekkorban még a játék, aztán a kettő együtt, később meg az értékteremtésen lesz a hangsúly.

Az 5/12-es névtelen válsz áll legközelebb a segítő szándékhoz. Meg is dícsérlek érte (válaszadó!).

Másfelől viszont úgy látom, még nem igazásn láttok ki a tridimenzionális világból. Pedig már majdnem egy éve az 5. spirituális létsíkon folyik az életünk...már akié... Tehát, míg ti (minden tiszteletem mellett mondva) belülről (egyik, vagy másik oldalról) látjátok a dolgot, addik korunkhoz méltóan én felülről is rálátok. Így nem ítélkezem, nem állok se a természetes, se a virtuális örömszerzés oldalára. Csupán leszögezek egy-két tényt, amelyeknek értése segít.

Mindenki a saját életútja szerint halad az élete vezetésében. Ez - legyen bármilyen is - sohasem jó vagy rossz. Mindenkinek épp az a megfelelő, amit épp csinál. Ez viszi leginkább közel ahhoz a célhoz, amit a felső énjével egyetértésben ide a földre tervezett. Erre pedig minden pillanatban csak a belső lélek adhat tanácsot. Nem a szív (hisz az csalfa) és nem az ész (hisz az túl logikus) a kettő összhangja sem (mert az az egó székhelye), hanem csak a lélek. Vagyis az a belső hang, ami sem a logikával, sem az érzelemvilággal nem próbál meg "megvezetni", egyszerűen csak belülről segít a döntésben.

A másik pedig, hogy a természetes örömöket elsősorban az 5. dimenzióbeliek érhetik el, hangolódhatnak rá..., míg a virtuális, a technikával lehívott örömöket pedig a negyedik spirituális létsík lakói élvezik, mert még igen sok félelem van bennük. De egyik sem job, vagy rosszabb a másiknál. Csak az egyik még gyermek a másikhoz képest...tehát - ha elfogadja - több segítségre szorul.