Létezhet, hogy először az asztráltestben, illetve álmok síkján dőlnek el bizonyos dolgok, azután jelennek meg a fizikai síkon? Tapasztaltatok már ilyet?
Ilyen lehet például, ha valaki megálmodik egy később bekövetkező eseményt, amiről előtte nem lehetett tudomása.
De van más is...Például velem gyakran előfordul, hogy amikor valakiről azt álmodom, hogy beteg, valami baja van, akkor bizonyos idő elteltével valóban felmerül nála az az egészségi probléma, amiről álmodtam.Ez is olyan dolog, amit nem sejthettem előre.Hosszú lenne most erre példákat írni, pedig lenne elég sok, de szerintem így is érthető, mire gondolok.
a lényeg, hogy nekem sok olyan tapasztalatom volt már, amiből arra következtetek, hogy az "álmok világában" néha elkezdődik valami, ami aztán a valóságban is realizálódik.
Mások a elméleteire és tapasztalatára lennék kíváncsi ezzel kapcsolatban.
Röviden, az asztráltest egy olyan test, amely a tisztánlátó előtt a fizikai testhez hasonlít, melyet felvillanó színekhez hasonló aura vesz körül, továbbá amely a fizikai anyagnál finomabb anyagi fokozatokból áll, amelyben az érzések, a szenvedélyek, a vágyak és indulatok vannak kifejeződve és amely híd vagy közvetítő gyanánt működik a fizikai agy és az értelem közötti átvitelnél, mely utóbbi egy még ennél is magasabb testben működik – a mentális testben.
Egyrészt míg minden embernek megvan az asztrálteste és használja is azt, másrészt aránylag kevesen tudnak létezéséről vagy képesek ellenőrizni működését és benne teljes tudatossággal működni. A legtöbb embernél alig más, mint kezdetleges asztrálanyag-tömeg, melynek mozgása és működése alig áll magának az embernek – az Egónak a felügyelete alatt. Másrészt viszont az asztráltest jól kifejlődött és teljesen szervezett vertikulum, melynek megvan a saját élete és amely tulajdonosának sok és hasznos erővel szolgál.
A fizikai test alvása alatt a fejletlen ember az ő aránylag kezdetleges asztráltestében álomszerű, határozatlan életet él és amikor fizikai testében újra felébred, egyáltalán nem vagy csak alig emlékezik áloméletére.
A fejlett embernél ellenben, mialatt a fizikai test álomba merül, az asztráltestben tevékeny és hasznos és ennek emlékezetét bizonyos körülmények között át lehet hozni a fizikai agyba. Az ilyen ember élete megszűnik az öntudatnappalok és feledéséjjelek sorozata lenni, ehelyett élete a megszakítatlan öntudatosság folytonos életévé lesz, amely váltakozva a fizikai és asztrál világokban vagy síkokban folyik le.
A legelső dolgok egyike amit az ember az asztráltestében megtanul, a benne való utazgatás, mivel az asztráltest nagy sebességgel képes mozogni és az alvó fizikai testtől nagy távolságokra eljutni. Ezen jelenség nagyon sok ún. „okkult” jelenségre vet fényt, mint amilyenek a sokféle kísérlet, a fizikailag sohasem látott helyek ismerete stb.
Miután az asztráltest az érzések és indulatok teste, összetételének valamint működésmódjának ismerete nagy értékkel bír az emberi lélek sok aspektusának megismerésében, akár egyénileg, akár egyetemlegesen véve azt, és egyúttal a modern lélekkutatás által felfedezett sok jelenség, gépezetének egyszerű magyarázatával is szolgál.
Az asztráltest szerkezetének, természetének, lehetőségeinek és határainak világos megértése lényeges annak az életnek a megértéséhez, melybe az emberek fizikai haláluk után belépnek. A számtalan sok vallás hívői által hitt sokféle „mennyország”, „pokol”, és purgatóriumi lét mind-mind természetszerűleg megtalálja a maga helyét és érthetővé válik amint megértettük az asztráltest és az asztrálvilág természetét.
Az asztráltest tanulmányozása segítségünkre lesz a szeánsz szobák sok-sok jelenségének, valamint betegségek bizonyos pszichikai vagy nem fizikai gyógymódjainak megértésénél is. Azok, akiket érdekel az ún. negyedik dimenzió szintén sok, a számtan és mértan segítségével leírt kialakított elmélet megerősítését fogják megtalálni az asztrálvilág jelenségeinek tanulmányozása révén úgy, amint azokat leírták azok, akik megfigyelték őket.
Az ember asztráltestének tanulmányozása ilyenképpen messzire elvisz bennünket és a pusztán csak a fizikai világra és fizikai érzékekre alapozott életfelfogásunkat rendkívül kibővítjük. Amint előbbre jutunk, látni fogjuk, hogy a fizikai érzékek, bármily felbecsülhetetlenek legyenek is, egyáltalán nem jelentik határát annak, amire az embert az ő testei azokra a világokra vonatkozóan, amelyekben él, megtanítani képesek. Az asztrálképességeknek cselekvő tevékenységre való felébresztése egy új világot tár fel a régin belül és amikor az ember képessé válik helyesen olvasni annak jelentőségeit, a saját életére és az egész természetre nézve olyan kiterjedt felfogásra tesz szert, amely feltárja az emberben rejtve levő majdnem korlátlan lehetőségeket. Ebből előbb vagy utóbb azonban elkerülhetetlenül megszületik az ösztönzés, majd később az ellenállhatatlan elhatározás, hogy uralja ezeket a világokat és önmagát is, hogy közelebb emelkedjék az ő földi rendeltetéséhez és értelmes együttműködővé váljék azzal, amit találóan a fejlődésben levő Legfelsőbb Akaratnak neveztek el.
Most áttérünk az asztráltest és a vele kapcsolatban levő sokféle asztrál jelenség részletes tanulmányozására.
Az asztrálanyagnak hét fokozata van, megfelelően a fizikai anyag hét fokozatának, melyek a szilárd, folyékony, légnemű, éterikus, éterfeletti, atomalatti és atomi. Ezen asztrál állapotok jelzésére még nem találtak ki elnevezéseket és vagy úgy szokták jelölni, hogy a legfinomabbtól kezdődően az 1-től 7-ig terjedő számokat adják nekik vagyis amikor a legdurvább a hetes számot viseli, vagy a megfelelő fizikai állapotoknak neveit adják nekik. Így például szilárd asztrálanyagról beszélünk, értvén alatta a hetedik vagy legalsó változatot; amely a legfinomabbtól számítva a negyedik az asztrál éteranyag és így tovább.
Az asztrálanyag finomabb lévén a fizikainál, áthatja azt. Ennélfogva minden fizikai atom egy asztrálanyagból álló tengerben úszik, amely körülveszi és a fizikai anyagban levő minden közt kitölt. Természetesen jól ismert dolog az, hogy két atom még a legkeményebb anyagban sem érintkezik egymással és két határos atom közötti tér a valóságban szerfölött nagyobb, mint maguk az atomok. A hivatalos tudomány már régen feltételezi a minden ismert anyagot – a legsűrűbb szilárdat éppen úgy, mint a legritkább gázt, - átható étert; és éppen úgy, mint ez az éter teljesen szabadon mozog a legsűrűbb anyag részecskéi között, aként hatja át viszont az asztrál anyag az étert és mozog tökéletes szabadsággal a részecskéi között. Ilyenformán egy, az asztrálvilágban élő lény elfoglalhatja ugyanazt a helyet, amelyet egy, a fizikai világban élő lény elfoglal, emellett azonban egyáltalán nem tudnak egymásról és egyáltalán nem akadályozzák egymás szabad mozgását. A tanulmányozó tisztában kell hogy legyen ezzel az alapvető fogalommal, mert ennek világos megértése nélkül lehetetlen megértenie a nagyszámú asztrális jelenséget.
Az egymás áthatásának az elve teszi világossá azt, hogy a természet különféle birodalmai nincsenek egymástól elkülönülve a térben, hanem mindig itt léteznek körülöttünk úgy, hogy észrevevésükhöz és kikutatásukhoz nincs szükség térbeli mozgásra, hanem csak arra, hogy felnyíljanak bennünk ezek az érzékek, melyek segítségével észrevehetjük őket.
Ily módon tehát az asztrálvilág vagy sík, inkább egy állapota a természetnek mint valami hely.
Meg kell jegyeznünk, hogy a fizikai atomot nem lehet közvetlenül asztrális atomokra felbontani. Ha azt az erőt, amely a (megközelítőleg 14 milliárdnyi) „koilonban levő buborékot” egy végső (ultimate) fizikai atomba beleforgatja, egy akarat-erőfeszítés visszanyomja az asztrális küszöbén túlra, úgy az atom eltűnik és a „buborékok” felszabadulnak. Ugyanaz az erő egy magasabb síkon működve, nem egy asztrálatom által fejeződik ki, hanem 49 ilyen atomból álló csoport által.
Hasonló viszont létezik melyet a 49-es szám fejez ki, bármely két, egymással szomszédos természeti sík atomjai között: így egy asztrálatomban 493, azaz 282, 475, 249 „buborék” van, egy mentálisban 494 buborék és így tovább.
Van okunk hinni, hogy az elektronok asztrálatomok. A fizikusok azt állítják, hogy a hidrogén kémiai atomja 700-1000 elektront tartalmaz. az okkult kutatás azt állítja, hogy a hidrogén kémiai atomja 882 asztrálatomból áll. Ez lehet véletlen, azonban nem valószínű.
Meg kell jegyeznünk, hogy a végső fizikai atom kétféle, éspedig nőnemű vagy hímnemű. A hímnemű atomba az erő az asztrálvilágból folyik bele és azon keresztül a fizikai világba ömlik; a nőnemű atomba az erő a fizikai sík világából ömlik bele és keresztülfolyva az atomon az asztrálvilágba árad bele és ily módon eltűnik a fizikai világból.
Az aszrálanyag csodálatos pontossággal megfelel a fizikai anyagnak, melyet áthat és a fizikai anyag minden változata a neki megfelelő sűrűségű asztálanyagot vonzza. Így a szilárd fizikai anyagot áthatja az, amit szilárd asztrálanyagnak nevezünk, a folyékony asztrális, a folyékony fizikait, azaz a hatodik alsíkbeli anyag; hasonlóképpen van ez a gázszerű és a négy éter fokozatú anyaggal is, melyek mindegyikét a neki megfelelő fokozatú asztrálanyag hatja át.
Amint szükséges, hogy a fizikai test a maga összetételében magában foglalja a fizikai anyagot annak összes állapotaiban, tehát a szilárd, folyékony, légnemű és éter állapotban, éppen olyan elkerülhetetlenül magában kell hogy foglaljon az asztráltest is mind a hét asztrál alsík anyagából való részecskéket, bár az arányuk természetszerűleg nagymértékben különböző lehet.
Minthogy az ember asztrálteste mind a hét fokozatú anyagot magában foglalja, lehetséges számára, hogy a vágy mindenféle változatát a legteljesebb mértékben végigtapasztalja a legalacsonyabbtól a legmagasabbrendűig.
Az asztrálanyag sajátos felelés-fajtája az, amely képessé teszi az asztrálanyagot arra, hogy olyan hüvelyként szolgáljon, melyben az Én érzés tapasztalatokra tehet szert.
Az asztrálsík közönséges anyagán kívül az, amit a Harmadik Elemi Birodalom vagy egyszerűen az asztrálsík Elemi-eszenciája (elemi-lényeg) néven ismerünk, szintén nagy mennyiségben foglaltatik benne az ember asztráltestében és alkotja azt, amit „vágy-elem-lényeg”-nek nevezünk, s amiről a későbbi fejezetekben bővebben lesz szó.
Az asztrál elemi eszencia az asztrálsík hat alsóbb síkjának anyagából áll, melyet a Háromság Második Személyéből kiáradó Második Kiömlés éltet. Az asztrálanyag hasonlóképpen éltetett legmagasabb vagy atomikus síkbeli anyagát Monádikus Eszenciaként ismerjük.
A fejletlen emberben az asztráltest felhőszerű, lazán szervezett, bizonytalanul körvonalazott asztrálanyagból áll, melyben főként az alacsonyabb anyagfokozatok az uralkodók, durva, sötétszínű és sűrű, - gyakran olyan sűrű, hogy a fizikai test körvonalai majdnem elvesznek benne - és így alkalmas arra, hogy válaszoljon azokra az ösztönzésekre, amelyek szenvedélyekkel és vágyakkal kapcsolatosak. Nagyságát tekintve minden irányban 25-30 cm-nyire terjed a fizikai testen túl.
Az átlagerkölcsű és értelmű emberben az asztráltest már jóval nagyobb és a test minden oldalán mintegy 45 cm-nyire terjed, anyaga finomabb minőségű és sokkal kiegyensúlyozottabb és a ritkább anyagfajták jelenléte az egész testnek bizonyos fényt kölcsönöznek és körvonalai is tisztábbak és határozottabbak.
A szellemileg fejlett ember asztrálteste még nagyobb és az asztrálanyag minden egyes fokozatának legfinomabb részeiből tevődik össze, melyben főleg a magasabbrendűek vannak túlsúlyban.
Az asztráltestek színeiről oly sokat kell mondanunk, hogy ennek a tárgynak külön fejezetet szántunk. Mindemellett itt annyit mégis mondhatunk, hogy a fejletlen típusokban a színek durvák és zavarosak és ahogyan az ember érzelmi, mentális és szellemi tekintetben fejlődik, a színek is mindjobban fénylőkké válnak. A középkori alkímistáktól eredő „asztrál” elnevezés „csillagot” jelent, jelezni akarván vele az asztráltest fénylő kinézését.
Amint azt már mondottuk, az ember asztrálteste nemcsak áthatja a fizikai testet, hanem minden irányban terjedőleg felhőszerűen körülveszi.
Az asztráltest fizikai test határain túlterjedő részét rendszerint „aurá”-nak nevezik.
Az erős érzés nagy aurát jelent. Itt megemlítjük, hogy az aura megnövekedett nagysága a beavatás előfeltétele és benne megláthatók a „tulajdonságok”. Az aura természetszerűleg minden egyes beavatással növekszik. Azt mondják, hogy Buddha aurája három mérföld sugarú volt.
Minthogy a fizikai test nagyon erős vonzást gyakorol az asztráltest anyagára, következésképp az asztrál részecskék legnagyobb része (mintegy 99%) a fizikai test határain belül van összetömörülve és csupán a fennmaradó 1% tölti ki a tojásalak többi részét és alkotja az aurát.
Így aztán az asztráltest központi része pontosan a fizikai test formáját ölti fel és tényleg nagyon szilárd és határozott és egész tisztán megkülönböztethető a környező aurától. Általában a fizikai test asztrál másának (counterpart) nevezik. Az asztráltest mindazonáltal csak a külső forma tekintetében felel meg a pontosan a fizikai testnek és egyáltalán nem vonja maga után azt, hogy a különféle szervek is hasonlóképpen működnek, ahogyan azt majd bővebben látni fogjuk a „Csakrák” című fejezetben.
Nemcsak az ember fizikai testének, hanem minden fizikai testnek megvan a maga megfelelő és vele állandóan társult asztrálanyag fokozata, melyet nem lehet tőle elválasztani másképp, mint az okkult erő nagymértékű megerőltetésével és akkor is csak addig az ideig lehet elválasztva tartani, amíg az erő határozottan ebből a célból van megfeszítve. Más szavakkal, minden fizikai tárgynak megvan a maga asztrális mása. Minthogy azonban az asztrál részecskék egymás között állandó, a fizikai folyadék részecskéihez hasonló könnyedségű mozgásban vannak, ezért valamelyik fizikai részecske és azon asztrál anyagmennyiség között, amely valamely adott pillanatban történetesen mint asztrálmása szerepel, nincsen állandó társulás.
Egy tárgy asztrál része rendszerint némileg a fizikai részen túl is terjed, úgyhogy a fémeket, köveket stb. egy aurával körülvéve látjuk.
Ha az ember fizikai testének valamely részét eltávolítjuk pl. műtét által, úgy az élő asztrálanyag összetartozása sokkal erősebb, mint a levágott fizikai részhez való vonzódása. Következésképp egy tag asztrálmását a levágott fizikai taggal együtt nem lehet elvinnni. Minthogy az asztrálanyag megőrzi ezt a sajátos formát, folytatólagosan is meg fogja tartani eredeti alakját, majd rövidesen vissza fogja húzni a megcsonkított forma határai közé. Ugyanez a jelenség játszódik le akkor, ha egy fának levágják az egyik ágát.
Egy lélektelen testnél, mondjuk egy széknél vagy egy mosdótálnál, már nincs meg ugyanaz a fajta egyéni élet, hogy az fenntartsa az összefüggést. Következésképp ha egy fizikai tárgy eltörik, a mása szintén megosztódik.
A finomsági szempontból rendezett hét anyag fokozaton kívül létezik még egy teljesen eltérő asztrálanyag osztályozás is éspedig az anyag típusának megfelelő osztályozás. A teozófiai irodalomban a finomsági fokokat rendszerint vízszintes beosztással, míg a típus függőleges beosztásal jelzik. A típusok, melyeknek száma hét, oly tökéletesen vannak összekeverve mint a légkör alkotórészei és minden egyes asztráltestben mind a hét típusból van anyag és az ezek közötti arány mutatja az ember valamire való hajlamát, hogy vajon az illető áhítatos vagy filozófus, művészi vagy tudományos, tevékenykedő vagy misztikus-e.
Földünk és a fizikai bolygók asztrálrészei valamint naprendszerünk tisztán asztrális bolygói együttvéve alk
#1
Az első felét még érdeklődve olvastam a mondókádnak, mert bár nem hiszek ebben és nem értek vele egyet, attól még érdekesnek találtam.
Egy közbevetés:
>A hivatalos tudomány már régen feltételezi a minden ismert anyagot – a legsűrűbb szilárdat éppen úgy, mint a legritkább gázt, - átható étert;
Ez nem igaz. Az éter ötlete Einstein relativitás-elméletével együtt veszett el végleg.
A szöveg második fele, pontosabban annak az ál-fizikai leíró része viszont katasztrófa. Asztrális atomok, sík asztrálvilág, koilonban levő buborék, hím- és nőnemű atomok? Biztos vagyok benne, hogy csak szórakozol, ilyen badarságot ember komolyan nem ír le.
>A fizikusok azt állítják, hogy a hidrogén kémiai atomja 700-1000 elektront tartalmaz.
Csak azért emelem ki, nehogy valakit átverj. Ez hülyeség. Egy hidrogénatom egyetlen protonból és egyetlen elektronból áll.
Remélem, hogy csak provokációként hordtad ezt mind össze, ha nem, akkor nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek.
Igen. Nekem is ez a véleményem. Szerintem a megnyilvánulás iránya finomtól halad a durva felé.
Durvától finom felé sosem haladhat.
Betegségek pl. legutoljára a fizikai testben jelennek meg …
…..
Mi az éter? Jó kérdés. Minden megnyilvánulás forrása. Minden belőle keletkezik és minden bele tér.
Az istenek is változóak és mind belőle keletkeznek.
(ezért a bölcs nem imád semmilyen istent, maximum eszközként használja őket)
Az értelem a faktor, mert vele érthetőek meg a jelenségek. Ezután már kezelhetőek.
Az „Éter” a princípium, mert rajta túl senki sem megy.
-Mi az éter?
-Tudatos tér. (=ennek a legtisztább elvi nézete)
Legtisztább elvi nézet azt jelenti: anyagtalan nézet.
…....
A test nem használ semmit, mégis a testeket imádják.
Majmokba oltották bele őket. (de ők nem majmok)
-Mi a test?
-Hordozó és börtön.
(a határtalant zárták bele?)
Nem gondolkodnak, hanem kliséket alkotnak, elkezdenek mechanikusan kattogni és a saját maguk által alkotott kliséket istenítik. Így születnek a vallásaik. Mindegyik hiábavalóság egytől-egyig.
Titkos magvuk az elhazudott történelem.
Mindegyik azt hiszi, hogy az ő történelme, hogy róla szól vagy az ő népéről, pedig nem így van.
asztrál-test azt jelenti: "csillag-test"
ezt valamelyik "okos" elmagyarázhatná, mit jelent?
(akár az 1. válaszoló)
használják a szavakat, de nem gondolkodnak el a jelentésükön (tipikus eset)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!