Nektek is szokott olyan lenni hajnalban, mintha "lenne ott valaki érzés"?

Ha nem tudsz közben mozogni, akkor alvás paralizis, egyébként pedig valóban lehet rossz energia is a házadban.

Nem.

Google - > alvási paralízis.

szia! Engem is foglalkoztat ez az alvásparalízis dolog. Véleményem szerint lehet köze az ezotériához, bizonyos energiákhoz, de az biztos, hogy megfigyeltem, hogy nálam akkor jelentkezik, mikor kimerültebb vagyok, nehéz és fárasztó napokat élek, vagy kicsit beteg vagyok. Szóval elképzelhető, hogy kicsit fáradtabb vagy, nem tudod eléggé kipihenni magad,vagy esetleg stresszesek a mindennapjaid, és azért tapasztalod ezt egyfolytában. Velem igaz, hogy az elmúlt évben többször is előfordult, de nem voltak annyira emlékezetesek, mint ami szinte kereken egy éve történt. Ezt most nagyon szívesen leírom ide. Azóta is hüledezek ha eszembe jut. A helyzet a következő volt: kicsit meg voltam fázva, fájt a torkom, és este felé feljebb ment a lázam egy kicsit, nem vészesen, de nem éreztem túl mesésen magam. Nem is tudtam aludni. Épp ezért gondoltam felhívom a páromat, aki akkor éjszakai műszakos volt, de mivel este 10 után szinte ingyen tudtunk beszélni hát kihasználtuk. Nyugtatgatott, hogy próbáljak meg pihenni stb. Észrevettem, hogy már hajnali 2 körül jár az idő de még mindig nem tudom nyugodtan lecsukni a szemem mert egyszerűen levegőt nem kaptam az orromon, annyira be volt dugulva, hát az nálam ilyen pánikroham keltő tud lenni... Mindegy azért akkor már nagyon fáradt voltam, próbáltam hát megnyugtatni magam, elköszöntünk, én addigra már félálomba zuhanva. Utána jött a lényeg. Egyszer csak érzem, hogy teljesen megdermedek,(félálom) aztán mintha hallanám párom hangját még mindig a telefonba, sőt az egyik kollégája hangját aki valami ilyesmit emleget: ,,innentől könnyű lesz már", valamint a kolléganője hangját helyeselve: ,,igen igen"-v. valami hasonló. Én meg csak csodálkozom, h. de hát hiába vagyok félálomba, azért arra tisztán emlékszem, hogy elköszöntünk. Ráfeküdtem volna a telefonomra?-gondoltam. Mindegy, próbáltam beszélni, és kérdezni páromat, hogy hall e engem stb. Csak, hogy nem jött ki hang a torkomon, teljesen tehetetlen voltam, mert már mozdulni, és beszélni sem voltam képes, mintha valami rám nehezedett volna, tényleg valami negatív erő. A hangok megszűntek, bár akkorra meg süvítésre lettem figyelmes körülöttem, majd én is kopogtatásra körbe, a szobám falán. Mindez max. 2-3 perc alatt lezajlott. Majd magamhoz tértem, de verejtékeztem, és nagyon vert a szívem. Csodálkoztam ezen az intenzív alvásparalízisen. Azt viszont megnéztem, hogy most akkor tényleg volt hívás a mobilomon, vagy mi volt? Mert az a rész valóban különös volt, hát nem volt... Tehát a beszédet is hozzá képzeltem. Ami viszont különös volt ebben az egészben, hogy erről másnap beszámoltam páromnak, és csak ámult ezen, hogy ők valóban gyanúsan hasonló párbeszédet folytattak abban az időben a kollégájával, és kolléganőjével, mint amit én ,,hallucináltam" ugyanis arról beszéltek, hogy ,,mostantól könnyű lesz már az éjszaka hátralévő része, mert már a nagy részét letudtuk". Nem hinném, hogy párom csak úgy helyeselt volna, és ezt csak kitalálta, hogy tényleg így történt, mert egyrészt nagyon meg volt hökkenve, mikor ezt elmeséltem, másrészt közösen tapasztaltunk már kissé ép ésszel megmagyarázhatatlan, ezotériához köthető dolgokat kölcsönösen.