Ki miben hisz? HIT számotokra mennyire fontos?

Hit és meggyőződés között van különbség. Nem feltétlenül hívő az, aki meg van győződve egyes, jelenleg ezotériába sorolt jelenségek valóságáról (sőt, akár meg is tapasztalta azokat). A tudományban is számos olyan - ma még - bizonyítatlan, vagy bizonyíthatatlan elmélet van, ami mellett vakon kiállnak - ez is egyfajta hit, és egyáltalán nem biztos, hogy meggyőződésből fakad. (Inkább csak nincs az illető számára jobb, ezért azt kénytelen-kelletlen elfogadja.)

Én azt mondom, ne skatulyázzuk be az embereket. Materialistából is pillanatok alatt válhat "ezós", amint megtapasztalja a telepátiát vagy bármely más, világképébe nem illő jelenséget. Akkor is, ha olyan eredményekre jut egy kísérletében, amire "nincs tudományos magyarázat", de ettől még feketén-fehéren ott van. Máris átlépett a "tiltott területre". Az ún. ezósok között is különféle emberek vannak, pl. mindent vakon elhívő, jelenlegi világot szürkének találó sci-fi rajongók, az istenhitüket ilyen formában igazolni vélők, az előbb említett - határon kívülre jutott - tudósok, és még sokan mások.

Hiszek a minket körülvevő világ erőiben, amiknek minden és mindenki engedelmeskedik, és hiszek benne, hogy ezek az erők objektív módon megismerhetők. Hiszem, hogy teljes értékű részei vagyunk a világegyetemnek, sem alárendelt, sem felsőbbrendű módon.

Hiszek az emberi elme és lélek erejében, és hogy egyszer legyőzhetjük a pusztítás bennünk rejlő ördögét. Hiszem, hogy Isten, bármi/bárki is legyen, bennünk van, sőt mi magunk és az egész Univerzum maga Isten, és mi megismerhetjük őt, ha tisztán látjuk.

Ugyanakkor hiszem, hogy az emberi értelem és tudat a fejünkben létezik, és sehol máshol. És hiszem, hogy egyszer mindenkinek sikerül ennek fényében meglátni a világot, és annak csodálatos részeként tekinteni saját magára.

Én a pozitív gondolatokban hiszek, nevezzük azt agykontrollnak, vonzás törvényének, bárminek.... Nekem rengeteget segített. Végre le tudtam diplomázni, amiért rengeteget kell küzdenem, és megkaptam életem legjobb munkáját pályakezdőként. Egy vidéki városban élek, alig van munkalehetőség, minden ismerősöm megy Pestre. Én azért itt akartam próbálkozni, így elküldtem a környék összes hivatalának az önéletrajzom, és az egyik bejött. Szerdán felhívtak, hogy menjek csütörtökre állásinterjúra, pénteken már meg is kaptam az állást. Kormánytisztviselői munka, szóval a fizetés nagyon nagyon korrekt, ennyiről még csak álmodni sem mertem, és most az enyém.

Érzem, hogy az életem sínre kerül, most már van egy jó munkám, van egy boldog párkapcsolatom, van egy saját lakásunk, és még csak 24 éves vagyok. Érzem, hogy egy nagyon boldog élet áll előttem, és kiélvezem annak minden pillanatát! :)

A hitnek számomra sose volt nagy jelentősége, ma sincs. De ez természetesen nem hitetlenség, nem feltétlenül jelent ateizmust. Ráadásul optimista vagyok.

Nos, itt jön képbe, hogy ki mit ért a szavak alatt, ami nem mindegy... Szóval nehéz szavakkal megfogalmazni elvont dolgot; a szavak a félreértés forrásai lehetnek.

Megpróbálom mégis körülírni, amire gondolok.

Az optimizmus -egyes értelmezésben- egyfajta hit. Én nem hitet értek alatta, hanem ettől független irányultságot, pozitívat. Optimista vagyok.

Bár az érzékszerveink csupán a létezés egy részét közvetítik, emiatt részben illúzió és tévedés, amit mutatnak, részben valóság, mégis fontosnak tartom egyrészt a tapasztalatainkat alapul venni. Mert pl. kizárásos alapon is utat mutathatnak, a tévedésekkel is meg lehet ismerkedni általuk, de a valóságra való következtetésnek is lehet egy eszköze az érzékszerv, és általában véve (akár az elvont értelemben vett) tapasztalat mint olyan, szintén.

Még fontosabbnak tartom a gondolkodásmódot, épp úgy az elemzőt (analitikus), mint az összefüggéseket kereső, filozofikus gondolkodásmódot (szintetikus).

A megérzések is összefüggenek a valósággal, rendszeresen beigazolódik. Persze olykor összetévesztjük a képzelődéssel, van ilyen is. De ami tényleg megérzés, az a valóságot mutatja; bár csak bizonyos szemszögből. Mégis, ez is hozzájárul a dolgok MEGÉRTÉSÉHEZ és MEGISMERÉSÉHEZ, reálisan - ha arra törekszik akár ez által is az ember. Mert ugye tévedések forrásai is lehet, mint a legtöbb dolog tévedéshez is vezethet, de a realitás megismeréséhez is.

A hit -az én értelmezésemben- bizonytalanságot, kapaszkodót, egyfajta reménykedést jelent. Erre nekem nincs és nem is volt szükségem sose. Csak gátolt volna. Máig nem értem, mire jó a ködös kapaszkodás. Bár megint csak oda lyukadhatunk ki: értelmezés kérdése, ki mit ért hit fogalmán. Ha úgy vesszük, az "életmód" mint olyan: szintén hit, a tapasztalat is hit. Bár nem én értem ezt "hit" alatt.

Szóval nem teljesen egzakt a kérdésed, ezért körüljártam több értelmezésben is, hogy számomra mit jelent.