Kezdőoldal » Ezotéria » Egyéb kérdések » Ez nem normális, de így érzem...

Ez nem normális, de így érzem jól (biztonságban) magam. Mit gondoltok?

Figyelt kérdés

16 éves fiú vagyok. Kiskoromtól kezdve nagymamám nevel.

Van anyukám is,csak elég fiatal volt amikor szült engem és sokszor a mamára voltam bízva. Az a lényeg,hogy általában mindig anyikámmal vagy a mamámmal szoktam aludni (most is). Tudom,hogy már ennyi idősen nem kéne de valamiért csak így tudok nyugodtan aludni. Nagyon kínos és szégyellem magam miatta úgyhogy ne csináljatok belőle viccet. Külön ágyban félek aludni. Mi a véleményetek?

Köszönöm a válaszokat!


2012. máj. 19. 21:16
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
ha így folytatod sose lesz csajod.. néz szembe a félelmeiddel vegyél magadra bátorságot
2012. máj. 19. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
100%
Először próbálj meg külön ágyban,de egy szobában aludni valakivel,később költözz külön szobába,és aludj nyitott ajtónál,majd ha már ez is megy,már csak egy lépés,hogy teljesen egyedül tudj aludni.
2012. máj. 19. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:

Már ideje hogy kezdj önállósodni. Most nem bántásból mondom de már 16 éves vagy így barátnőd sosem lesz ha ezt megtudja bárki tuti otthagy téged és már nem vagy gyerek lassan már felnőtt ember leszel ideje hogy egyedül külön szobába aludjál. Persze erről le kell szoknod fokozatosan, így én is azt tudom tanácsolni amit a 2. válaszoló írt. Egyébként nem tudom hogy anyukád meg a nagyid mit szól ehhez hogy már 16 éves vagy és még mindig velük alszol, de szerintem ők is azt akarják már hogy kezdj önálló lenni.

Még valami ne félj külön aludni nem lehet semmi gond ha, esetleg ha a sötétben félsz szerezzél valami éjjeli lámpát. Csodálom hogy a suliba nem röhögnek ki miatta meg hogy mit mondasz a barátaidnak ha átmennek. És több napos osztálykirándulásnál mit csinálsz?

2012. máj. 19. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
57%

Bocs hogy kinevetlek, de nem tudom visszafogni magam :D

Én 16 évesen mentem el az első munkahelyemre.

260 km-re volt a lakhelyemtől.

Nem érzed magad biztonságban ? És ?

Akkor aludj úgy egyedül hogy nem érzed magad biztonságban.

Majd megszokod.

Az ilyeneknek hiányzik a katonaság.

21/F

2012. máj. 19. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
A katonaság senkinek nem hiányzik. Tudva lévő, hogy a félelem mindig onnan jön, amit nem ismerünk. A te félelmed is ebből ered. Olyan dolgoktól félsz, amit nem ismertél meg teljesen, és amik arra várnak, hogy felfedezd őket. Ez nem mindig könnyű, mert az ember hajlamos ösztönösen elkerülni az ismeretlent, de meg kell próbálni tudatosan belevágni. Kezdd el szélesíteni a látókörödet, keress elfoglaltságokat, szerezz tapasztalatokat, válaszd mindig a nehezebben járható de több haszonnal kecsegtető utat, és a félelmeid elillannak.
2012. máj. 20. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
4. válaszolónak: Aki a katonaságra ment az is fél még a jó katonák is félnek olyan ember nincs aki nem félne semmitől. Ha mégis akkor azzal valami nem kerek. A srácot nem úgy nevelték hogy ideje lenne már külön ágyba aludni meg külön szobába stb... Így most hogy már 16 éve megszokta hogy mindig van mellette valaki így már nehéz lesz neki átszoknia és ő ettől fél igazán. A katonaság meg valóban nem hiányzik senkinek. Nyilván az akkor jó mert felkészítették az életre az embereket meg hogy ne legyenek nyeszlettek, de más módja is van ennek.
2012. máj. 20. 17:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

kapcsold be a TV-d, vagy hallgas zenét mikor már az ágyba felszel, állítsd be kikpcsolóra én is így szoktam meg...

sok sikert

2012. máj. 20. 21:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Én vagyok a negyedik.

Nem baj hogy fél.

Én is szoktam félni.

De ha nem teszi meg azt amit meg kell tennie kimarad minden jó az életéből. Biztos vagyok benne hogy hasznos lenne neki a katonaság, mert ott megtanulna döntéseket hozni. Akkor is ha járnak kellemetlen dolgok a döntésekkel.

2012. máj. 20. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim válasza:

le kell győzni a félelmeinket!én féltem a magasságtól és a bezártságtól is.felálltam egy székre és szédültem,egyszer bezártak egy szekrénybe poénból amikor kisebbek voltunk,azt hittek jót röhögünk és ennyi.hát én sírógörcsöt kaptam a szekrényben és remegtem 2 órán keresztül...aztán 14 évesen úgy döntöttem,hogy itt és most lesz ennek vége!

kezdtem azzal hogy a pécsi tévétorony étterem fölötti teraszáról nézelődtem,aztán mentem barlangba,pincébe és mindenféle zárt helyre.az elején nagyon rossz volt,azt hittem megőrülök,de kibírtam és azóta szinte nem is félek egyiktől sem :)

gondolkodás nélkül felmegyek kilátókba vagy bemegyek barlangba.

próbálj meg erősebb lenni a félelmeidnél és akkor legyőzöd őket!menni fog az csak akarni kell,nem pedig az elején feladni!

2012. máj. 30. 07:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!