A megvilágosodott ember miért játszik a többiekkel?

Kérdező.

Amikor fáj, amikor megbántva érzed magad, akkor az az ego ítélete. Az ego folyamatosan kopik, mivel amikor Te tévesen az egot választod, és hibát követsz el, annak visszahatása, következménye van, "rossz" tettre, rossz hatás, és azért, hogy Te észrevedd, vétkezel, ezzel pedig szépen lassan elkopik az ego. Ráadásul, ha Te nem tudnád, mi az a fájdalom, nem tapasztalnál szenvedést, halvány lila gőzöd sem lenne arról, mi a "nemszenvedés" és "nemfájdalom", ugyanis e két utóbbit nem tudnád mihez hasonlítani, viszonyítani. Tehát igen, nemhogy a fájdalomért, de minden másért hálával "tartozol", ugyanis bármi ami történik veled, az mind-mind tanítás célú az Önvaló részéről, vagyis az igazi éned részéről. Végül is az Ördög is érted van...hehe...csak nem azzal kéne azonosulni, meg az Ördög csak egy effektus.

Ha pedig valaki sérteget, akkor azt kell megtanuld, hogy sem az elmenekülés, sem a haragkeltés, megvetés nem jó hozzáállás ilyen esetekben...Szóval maradhatsz helyben trenírozni, Te döntésed, de akkor vagy "kész", amikor képes vagy ezeket sértődés, és megbántódás nélkül tűrni úgy, hogy nem gondolsz semmi rosszat a "másikról", hanem szereteted őt feltételek nélkül, elfogadod ilyennek, és akár tájékoztatod is, hogy nem jó ötlet így viselkedni. Biztos ismered Jézusunk egyik mondatát..."Ha megütik az egyik orcád, tartsd oda a másikat is.". Végső soron maradhatsz, hogy kopjon az ego, de nem mindegy milyen formában maradsz. :)

Olyan nincs, hogy egos ember, meg nem egos ember itt a bolygón...ha jól saccolom, talán ha 100 megszabadult egyén él a Földön...én azt írtam, az ego nem bírja az Önvalót...szóval ha egy megvilágosodott egyén van egy olyan ember környezetében, akiben az ego túlbuzog, akkor az ego túlnyomása miatt ez az egyén kikerüli a megvilágosodottat, nem foglalkozik vele, mivel élből hülyeségnek tartja szavait...persze ez csak ideig óráig megy...az ego ideje lejár így is úgy is. :)

"Igazad van, lehet, hogy nem kívül kellene keresnem a válaszokat."

Valójában nincs is semmi "kint"...ami van, az belül van...az Elmében. :)

üdv

27/F

LastOne.Left

A bölcs ember nem szórakozik, nem játszik a másik emberrel, mert tudja, hogy nincs én + te, csak "mi", és önmaga (látszólag) különálló részével nem kezd el játszani.

A megvilágosodott ember pedig azért nem tesz ilyet, mert ok-talannak, feleslegesnek találja az ilyenfajta viselkedést. Ő is tisztában van azzal, hogy ha másokat bánt, azzal saját magát bántja.

Itt a Földön a dualitás világában élünk: fehér-fekete, jó-rossz, öröm-bánat stb. Ego-Önvaló.

Amíg a valós lényed a fizikai testben itt él a Földön, addig sem az egódtól, sem a való önvalódtól megszabadulni nem tudsz. Mindkettő veled van, a kérdés, hogy életed során melyiknek az irányítását fogadod el túlnyomórészt. Ami ellen küzdesz, harcolc, amit le akarsz győzni, annak figyelmet szentelsz, és az a valami felkészül a harcra, tehát az ellenállásoddal, azzal, hogy figyelmet szentelsz neki, csak erősíted.

Ha olyan érzéseket tapasztalsz, hogy valamitől félsz, szorongsz, sötéten látod a dolgok kimenetelét, akkor tudd, hogy az egód dolgozik benned, az az egód hangja.

Amikor örömöt, boldogságot, érzel, és reményt keltőnek találod a helyzetedet, akkor a belső önvalód dolgozik.

Ne harcolj az egód ellen! Persze azt szeretné, hogy az ő általa kivetített lehetséges jövőkép legyen a valós, ezért én azt mondtam az egómnak: köszönöm hogy figyelmeztetsz, köszönöm, hogy szóltál, szükségem van arra, hogy felhívd a lehetséges buktatókra a figyelmemet. Szükségem van rád, de csak az egészséges óvatosság szintjéig! Ezek után elkezdtem befelé figyelni, hogy a belső lényem, valós önvalóm az adott élethelyzetben milyen megoldásokat javasol, milyen képeket vetít elém, és azon kezdtem filózni, hogyan tudom azt elérni, megvalósítani. Így az egót "leszereltem", de nem harcoltam ellene.

Hiába harcolsz az egód ellen, amíg a fizikai testedben a lelked itt él, addig a dualitás világában élsz, addig az egód is itt marad. Fogadd el ezt a tényt, és tanuld meg a benned lakozó egót "kezelni, irányítani".

"Valójában nincs is semmi "kint"...ami van, az belül van...az Elmében. :) "

Ehhez csatlakozom. Minden ember számára az a világ, aminek ő maga megéli, amit átszűr saját magán, vagy teremt az elméjében, mindegy minek nevezzük.

Nem vagyok biztos abban, hogy egyet kellene értenünk az emberke gondolataival. Nem ismerem őt és a munkásságát, így csak óvatosan nyilatkoznék:

HA nevet a világra, szórakozik az emberekkel, akkor, ez csak úgy lehetséges ( megvilágosultakról beszélünk!)

hogy ő egészen különös módon, az átlagtól eltérőn szemléli a világot.( ami így is van)

Kedves derű üli meg a szívét, miközben tudja, milyen gyermekiek azok, akik még nem élték meg az élményt.

Mulattatónak találhatja apró-cseprő gondjaikat, lelkesedésüket, és hogy milyen bolondságokon képesek összeveszni, miközben nem is tudják, milyen hatalmas dolgok zajlanak rejtetten.

Előfordulhat, hogy megpróbálja tanítani őket, és tovább tanítani magát azáltal, hogy ilyen apróságokat hint el, amit a fel nem világosultak nagy tragédiáknak, lehetőségeknek látnak, de ő már tudja, hogy csak apró morzsák.

Nem több ez, mint szelíd ugratás, ami talán az ő felébredésükhöz is vezet.

Egy megvilágosultnak nem fog megfordulni a fejében, hogy azért játszon, mert amazok úgyis veszni fognak, és mert soha fel nem érhetnek hozzá. Van egy pont, ami után már nem számít, hogy képesek-e követni, megérteni, nem számít a hatalom vagy a tudás birtoklása és annak aránya a többiekhez képest. Van egy pont, mikor az ember elfogadja a dolgokat, ahogy vannak, nem kapálózik, hogy segítsen, térítsen, de túllép régen az önzésen.

Te atya úristen milyen sok, értékes hozzászólást lehet olvasni!! ezekért érdemes feljönni erre az oldalra!!

Engedjétek meg hogy, megvédjem Bélát. Szerintem egy remek előadó, 20 előadást legalább meghallgattam tőle s rengeteg dologban korszakalkotó a gondolatmenete. Viszont sok olyan is volt ami számomra visszás vele kapcsolatban.

A lényeg, nem tudom melyik előadást hallgattad vele kapcsolatban illetve konkrétan milyen könyvekből informálódtál. Béla nem egy előadásában arról beszél, hogy, az életet fogd fel játéknak, még nem hallottam tőle hogy játssz az emberekkel. S amit már többen is írtak neki is az alapfilozófiája, hogy a létezésben minden egy. S ha minden egy s én ártok a másiknak akkor saját magamnak ártok ezáltal.

De kíváncsi vagyok milyen konkrét forrásokból vontad le a következtetést mert ilyet épeszű ember nem ír le.

Ne ítélj hogy ne ítéltess!

Nem is értem hogyan mondhatsz véleményt egy emberről akinek (te magad is leírtad) hogy nem is ismered. Ennyi erővel én is mondhatnám rólad hogy a válaszaid alapján idiota vagy??

#13.

Elnézésed kérem, csak hozzáfűznék valamit a mondandódhoz.

A dualitás, vagyis a kettősséggel való tekintés is még mindig az ego játéka. Valójában viszonyítottság van, ugye a relativitás. Az Önvaló-ego, boldogság-szenvedés, jó-rossz, valóság-illúzió, ezek viszonyítási párok, és a viszonyuk egymással nem halmaz-halmaz(ez lenne a duális), hanem halmaz-részhalmaz, ahol eredetileg egyetlen halmaz van csak, ami az Önvaló, a jó, a boldogság, a valóság, csak ez létezik, és ezen belül van a részhalmaz. Mint, ahogyan régen biológia órán mondták a mondást...Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. A rovar-bogár is egymással halmaz-részhalmaz viszonyban áll, s ha így tekintünk, akkor megszűnik számunkra a dualitás, és osztatlan egységnek látjuk a létezést. :)

üdv

27/F

LastOne.Left