Ha megtaláltuk a lelki társunkat, akkor egy nagy hibával el tudjuk veszíteni?
Talán ide le tudom írni az egész sztorimat őszintén, és kapok rá normális választ. Valójában szerelmi történet.
Történetem tavaly nyáron kezdődött, megismerkedtem egy fiúval. Mindenben egyeztünk. Neki meghalt az anyukája, nekem az apukám, pont a ballagásunk előtt. A gondolkodásunk, a természetünk, a reakcióink dolgokra, ugyanolyanok. Volt, hogy játszottunk egy játékkal, és nem beszéltük meg, de ugyanarra mentünk, ugyanabban az ívben, szinte egyszerre. Szóval úgy gondolom, ő a lelki társam.
Bár volt párom, szakítottam vele, rá 2 hétre összejöttem ezzel a sráccal. De akkor elbizonytalanodtam, mert exem beállított, hogy ő szeret, megváltozott, engem akar. Bűnbe estem, megcsaltam. Aztán bevallom, apum segítségét kértem, mert nem tudtam dönteni a két fiú között. Végül a srác megbocsájtott, újra együtt voltunk. Ezt az ex nem bírta elviselni, hazugnak állított be, elhitette a sráccal, hogy megint megcsaltam, pedig őt imádtam a legjobban a világon, soha nem tettem volna megint ilyesmit. Ismét apumat kértem, hogyha a sráccal kell lennem, higgyen nekem, ha az exszel, akkor hagyjon el. A srác elhagyott. 10 hónapig vagy elég távolságtartóan beszélgettünk, vagy egyáltalán nem.
Azt mondta rólam, hogy örül, hogy megszabadult tőlem, és kiszállt ebből a kapcsolatból. Tudni kell, hogy neki betegsége lett emiatt a kapcsolat miatt, pszichés, távkapcsolat volt, és én voltam az első barátnője.
Majd 2 hónapig szóba se állt velem, lekoptatott. Majd kb 3-4 hete újra beszélünk. Keres, miattam kezdte el a régi játékunkat, miattam csináltatta meg a mikrofonját, hogy beszélhessünk, nem szeret gépelni. Egyszer magától felhívott, ami tőle nagy szó, illetve érdeklődik az életemről, amit szintén nem csinált a szakítás óta.
Hiszek abban, hogy okkal történt. De miért? Én az exemmel újra együtt vagyok, de mióta felbukkant a srác, azóta megint érzem, hogy ő kell. Hiányzik. Mi értelme volt annak, hogy mi szétmenjünk?
Hiszek abban, hogy apum segített irányítani, ő alakította így. De miért? Lehetséges, hogy újra össze fogunk jönni, csak tanulnom kellett a hibáimból, és megbánnom őket?
Lehetséges, hogy egy lelkitársnak hitt ember, aki a világon a legboldogabbá tud tenni titeket, nektek van szánva, és bármilyen körülmények után egymásra találtok?
válasza:Megcsaltad egyszer, ekkor elveszítetted ennek a srácnak a bizalmát.
Ezután az exed hazudta a srácnak, hogy már megint megcsaltad vele. A srác bizalma megingott benned, joggal, el is hagyott. Te pedig visszamentél a régi exedhez, ezzel igazolva azt, hogy igen, tényleg megint megcsaltad a srácot, ráadásul még hazudtál is a szemébe. Persze nem csaltad meg megint, és nem hazudtál, de azzal, hogy visszamentél ahhoz, aki bekavart a kapcsolatotokba, azzal az ő verzióját erősítetted meg.
Ezután a srácnak elege lett, cudarul megviselte az egész, érthető, hogy nem akart tőled már semmit. Apukád bekavart. Mivelhogy szegény fiú lelkileg labilis, és nincs neki más, így meggyőzhető volt. Most megint felvenné veled a kapcsolatot.
A helyzet az, hogy elkéne döntened mit is akarsz, és azt csinálni. De te viszont nem döntesz, mindig ahhoz mész, amelyik épp előnyösebbnek tűnik a számodra. Nem játszol tiszta játékot, mindkettőt átvered. Neked csak saját magad fontos.
Exemmel nem rögtön jöttem össze. Ennek is volt egy érzelmi oldala, amiről a srác nem tud. Ő októberben szakított velem, október végén. Próbáltam először visszaszerezni, majd elfelejteni. És jött a karácsony. Mikuláskor halt meg apum, azóta elég rosszul viselem az ünnepeket. A srác mondta, amikor együtt voltunk, hogy együtt karácsonyozhatnánk. Nagyon rossz volt a tudat, hogy elvesztettem, erre jött még maga az apum hiányából fakadó fájdalom. Sokat sírtam akkoriban, persze erről anyum sem tud, nem rontottam az ünnepet. Az exem meg kéznél volt, összejöttem vele. Jobb mint egyedül, ha már a srác nem válaszolt, alig reagált a megkeresésemre. Majd pár hét után szakítottam az exszel, ezt a srác is tudta, elmentem hozzá szülinapjára felköszönteni, és szerelmet vallani. Majd később, áprilisban azt mondta, csak barátok, és nem beszélt velem többet, tudtommal vizsgázott. Akkor rá 1 hónapra jöttem össze újra az exszel. És most együtt vagyunk, bár nem az igazi. És most a srác 2 hónap után megint keres.
Szóval vártam rá, nem rögtön jöttem össze az exszel, csak ő az egyetlen, akire úgy tudok nézni, hogy nem a srácot keresem benne.
válasza: válasza:huh én most nagyopn összezavarodtam...szóval az ex amolyan jó pótlék mert kéznél van de nem ő a igazi...hanem a másik.
Most mégis az exel vagy pontosa hanyadszorra is??
Szerintem nagyon átkellene gondolnod a dolgokat nem lehet így ugrabugrálni egy öléből a másikra.Nem csoda aztán ha valaki kibukik...Inkább halogasd a döntést minthogy ez legyen.
Én is sokszor voltam úgy hogy nem várok a sült galambra megpróbálom vkivel akit már vmennyire ismerek és kedvelek is hátha történik valami csoda...de nem történt és mindig csak bonyodalmat okoztam magamnak.
Tudom nekem milyen reménytelenül várni valakire hát még milyen lenne ha az a valaki át is ejtene nem tudná mit akar...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!