Filozofálunk?

másoknak segíthessünk

(bocsánat a hibáért)

Végre valami értelmes! /Amíg mások bele nem rondítanak!/

Állítólag (Beszélgetések Istennel I. kötet) amikor odafent vagyunk, mindannyian tudjuk, hogy kik vagyunk. Amikor leszületünk, ez a tudás számunkra nem elérhető, ezért itt kell megtalálnunk önmagunkat, megmutatni embertársainknak (és önmagunknak is), hogy valójában kik is vagyunk. Szeretet, jóság, (elvileg) tökéletesség stb.

Azt állítólag könnyebben meg tudjuk mutatni, hogy kik nem vagyunk, de nehezebb az, hogy kik vagyunk - a személyiségünk sokrétűsége miatt.

Az élet értelme: 42

Nincs vita!

Filozofálhatunk kedves M@x.

Azt állítod az élet értelme elérni a boldogságot, vagyis inkább boldogságban élni ugye. No de mit jelent boldognak lenni azt tudod e? Tudod e mit kell ehhez belátni, hogy sikerüljön felszínre hozni a boldogságot. Mert a boldogság az alapban van, a szeretettel karöltve...csak hát vannak bizonyos dolgok, amik elhomályosítják azt, s nem véletlenül. Pont azért, amit Kisibolya mond, hogy legyen valami, ami nem az.

Kisibolyának üzenem, hogy ha megvan az, ami nem a frankó, akkor kizárásos alapon megvan a valós is. S amit mondasz, hogy megleljük itt önmagunkat...megoldható, ugyanis van valami, amivel megértésre lehet jutni, de nyilván szükség van a valós nyitottságra az igazság megismeréséhez.

üdv

26/F

LastOne.Left

Egyetértek veled LastOne.Left! Persze, kizárásos alapon könnyű megállapítani azt, hogy ki vagyok. Csak annyi minden van, ami nem vagyok, és mire az ember mindazt végignézi (mi az, ami nem), évek telnek el, mire meg tudja mutatni - ha egyáltalán meg tudja mutatni - azt, aki vagyok! Mert esendő is vagyok, meg esetenként - talán - tökéleteset is mutatok, máskor tehetetlen vagyok. Egyszer magam vagyok a tiszta szeretet, amikor felbosszantanak talán én vagyok a megtestesült düh. Nagyon nehéz állandóan annak látszani, azt megmutatni magamból az embereknek, ami valójában vagyok.

Vagyis sokszínű vagyok, mert ember vagyok. De szeretnék, (és igyekszem) tökéletes lenni, hogy kiléphessek a mókuskerékből és főleg, hogy megmutathassam másoknak is, hogyan, miként kellene élni ahhoz, hogy a földön ne legyen más csak békesség, szeretet stb.

Kisibolya. :)

Ha tudod, mi alapján lehet elválasztani a kicsinyes ént, a valóstól, akkor nem fog gondot okozni a dolog. egyébként akarat, gyakorlás kérdése, hogy csak a valóságot mutasd magadból, illetve ha tényleg nagyon nehezen megy, akkor van egy alternatív lehetőség. Azt is elárulhatom neked, hogy már most tökéletes vagy...olyannyira, hogy képes vagy önmagaddal elhitetni, hogy van tökéletlenség, és hogy te is az vagy...:P

Tudod minden olyan amilyennek gondoljuk, hisszük. Tehát neked csak a feladatod, észrevenni, hogy itt és most minden jó. Természetesen úgy kevésbé megy, ha nem tudja az ember mi is van valójában(mi az ember, mi a világ és mi Isten), azaz nincs meg neki a leírás az élet igazságáról. ez a múlté...ha valaki nyitott és valósan keresi az igazságot, az meg is kaphatja bármikor, ugyanis hozzá lehet férni interneten is akár...de ehhez kellett "valaki", hogy felismerje az az univerzális igazság. Az nem számít ki volt az, az sem számít ki írta le, ami számít az a Való...az Önvaló. :)

üdv

26/F

LastOne.Left