Ki az, aki NEM fél haláltól?

A "lelkünk", vagy inkább tudatunk életről-életre fejlődik, tapasztalásai során tanul, és mind feljebb jut a létezése megjelenési formáiban. Azaz az, hogy valaki emberként születik, és visszasüllyed állati létformába nem igaz, hacsak nem teljesen "tudatlanul", csak ösztönből éli valaki az életét, és nem használja kivételes értelmét.

Sajnos erre is van sok példa, elég csak azokra gondolni, akik nem tudnak tovább gondolkodni a napi 3 liter kannás bornál, és a 4-5 felesnél. Ők nem hogy fejlődnek életük alatt, hanem visszacsúsznak egy más szintre.

Szerintem mindenki fél tőle.

Viszont minden vég egy új kezdetet is jelent...és akik ezzel tisztában vannak, nekik talán kicsit kevésbé félelmetes dolog. :)

Én nem félek mivel a halál után tudatlanul bolyongunk amíg végre egy olyan emberi vagy más tudatos lény bőrébe kerülünk ahol újból kezdhetjük előröl az egészet és ez így jól is van.

Bár azt sajnálom hogy a tudást,tapasztalatokat nem lehet tovább vinni. Vagy mégis?