Elképzelhető, hogy több univerzum van a világon, amelyeket egy jóságos istenség teremtett, de a mi univerzumunkat egy démon hozta létre, ezért van ennyi szenvedés a Földön?

Elképzelhető, csak mi értelme van?

Az életünkben van sok jó és rossz dolog. Ezért nem teremthette sem végtelenül jó, sem végtelenül rossz lény.

Bárki más teremthette.

-Tudományosan igazolt a multiverzum?

-Bárki más teremthette?

Rég olvastam már ennyi baromságot...

De legalább már rájöttél, hogy a "Jóságos Teremtő" elmélete miért sántít. Csak rossz irányba tapogatózol. Nincs semmiféle szellemi akármi, ami felettünk állna, irányítana. Okoskodna.

Ne tévesszen meg, hogy még manapság is aránylag sokan hisznek ilyen kitalációkban, noha a fejlődés iránya nem erre mutat.

Ez egy olyan programrészlet a fejekben, amit több millió évnyi barlangi és őserdei lét alapozott meg, mivel akkor még előnyös volt a paranoid észjárás, ha életben akartál maradni.

Ma is észnél kell lenni természetesen, csak nem úgy, hogy fikciókban hisznek sokan, illetve túlzásba viszik ezt az üldözési mániát.

A földi létezésbe ugyanakkor kódolva van a szenvedés, a versengés, a háborúk. Az evolúció, szelekció így tud haladni előre a maga útján. Ennek sajnos vagy nem, de legalább van logikája.

Annak nincs logikája, hogy valakik állítólag univerzumokat barkácsolnak össze szabadidőben. Sőt, nem is "valakik", hanem csak szellemek, melyeknek eleve korlátozott a fizikai mozgásterük, az okosok szerint (hogy hányszor mondanak ellent önmaguknak, beszélni is kár róla, hiszen komplett fantázia az egész, papok kitalációja).

A földi evolúcióban az egyén nem fontos, pótolható, lecserélhető, eltaposható kis építőköve a rendszernek. Majd lesz helyette másik, vagy kihal a faj, ha nem bírta a versenyt.

Az evolúció végtelen közömbös is az egyén szenvedései iránt. Az élővilágban valakiket élve megesznek, megkínoznak, senkit nem érdekel.

- Keresztkérdés: vajon mennyire lehet fontos a kis hangya lelke (szoftvere) az Univerzumnak?

Erre szokás mondani, hogy kackac... Úgy tűnik el a semmibe az ember lelke is.

Átvitt értelemben az univerzumban mindennek ára van.

Valami, valamiből lesz.

Semmiből nem lehet valami és fordítva sem áll össze a képlet.

Másik kvázi alapszabály, hogy mindennek korlátozott az élettartama. Egyszer minden elkopik, elhasználódik.

Egyetlen kivétel valakik szerint az ember lelke, ami a test halála után teleportál térben és időben (nem röhög).

Szervizmérnök: a virtuális részecskék mondanak neked valamit?

Az elemi részecskék pedig nem kopnak.