Másfél hónapja tart az alföldön a kánikula, egyáltalán nincs vihar, se eső, ALFÖLD-ről beszélek! Miért nincs eső?
" mert nincs elég nővény ( fák ) a széndioxidot meg termeljük napi szinten."
Nem tudom, hallottál-e arról, hogy a növények is termelnek szén-dioxidot.
Ez a folyamat a fotorespiráció:
és akkor a rothadás során keletkező szén-dioxidról és metánról nem is beszéltünk.
"a széndioxidot meg termeljük napi szinten."
Hát igen az aerob szervezetek szén-dioxidot termelnek.
"Alföldön egy erdőt nem találsz!"
Észak-Alföld: 220863 ha (13,8 % erdősültség), Dél-Alföld: 226808 ha (13,9 % erdősültség) faállománnyal borított terület.
"Észak-Alföld: 220863 ha (13,8 % erdősültség), Dél-Alföld: 226808 ha (13,9 % erdősültség) faállománnyal borított terület."
És akkor ez azt jelenti neked van igazad, és nincs köze hozzá! 120 évvel ez előtt 60% erdősűrűség volt az alföldön, hahó, az emberek irtották ki a fákat, a gabona miatt, exportra! Aztán még több föld kellett! Ugyanez szerte a világban! Ahol erdők és fák vannak több az eső is.. csak gondolkodni kéne, nem hülyeséget be írni..,
"Hogy lehetsz ekkora agymosott birka?"
Na ezt nevezik argumentum ad hominem érvelési hibának, ami egy vitafórumon eléggé ellenjavallt, mert az ezzel élő tag, csak maga alatt vágja a fát.
" Érdekes, pont akkor változik a klíma, mikor az iparosodás korszakát éljük! "
Nem is állítottam ennek az ellenkezőjét - újabb érvelési hiba.
"Azért mossák az ember agyát ezzel a természetes folyamat maszlaggal, hogy a világ ne kezdjen világméretű tüntetésbe, mert akkor meg áll a profit, vissza esik a kényelem tönkre megy a világ rendszer... "
Semmi agymosás nincs.
A klímaváltozásnak van természetes és mesterséges oka - ezeket senki nem vitatta.
Csak azt, hogy csak egy adott mesterséges tényezőre (vagy személyre) vezethető ez vissza.
"Az alföldön 2 hónapja nincs egy deka eső!!"
Ezt sem vitatta senki.
"ilyen szárazság soha nem volt!"
De, volt. Csak szelektív az emlékezet.
"És akkor ez azt jelenti neked van igazad, és nincs köze hozzá! "
Ez csak azt jelenti, hogy cáfoltam az állításodat, miszerint "Alföldön egy erdőt nem találsz!".
"120 évvel ez előtt 60% erdősűrűség volt az alföldön,"
Nem. A Erdészettörténeti Közlemények 30. (1997-es) kiadványa
szerint az Alföldön (legalábbis a jelenlegi területre nézve) az erdősültség a középkor elején még 5-14% volt, majd az 1900-as évek végére csökkent le 7,2-2,8 %-ra
Régen azt hitték, hogy elfogynak a fosszilis energia hordozók. Nem ez történt. Nem azért, mert végtelen mennyiségben van, de sokkal több áll rendelkezésünkre, mint ami kell. Erre kitalálták a karbon lábnyomot. Hogy mi a közös? Hogy ne használjunk földgázt és kőolajat. Semmi más, csak politika, tudományos értelme nincs.
De nem akarlak én meggyőzni, ha hiszel a karbon lábnyomban, az a te dolgod. De olyat még a tudósok se mondanak, hogy 10 fokkal melegebb van mondjuk. Nézz utána, ha érdekel. 6 fok már azt jelentené, hogy Európa sivataggá válik, mint a Szahara. A klímaváltozás azt jelenti, hogy változnak a széljárások és a tengeráramlatok. De ha az egyik helyen melegebb lesz, akkor a másik helyen hidegebb. Az átlag persze számít, mert azt jelenti, hogy az egyensúly eltolódik. Jelenleg ez másfél fokkal tér el ahhoz képest, ami nagyjából 100 éve volt. Azt viszont nem tudjuk, hogy mi volt 200 éve, vagy régebben.
A hőmérséklet változást nem lehet érezni. Viszont ha megváltozik a széljárás, például a kontinens felől kapjuk a szeleket, az szárazságot hoz. Ez ilyen egyszerű. A szelek nagyon érzékenyek a hőmérsékletre.
De a hőmérséklet csak a felszínen működik. A felszínen lehet 30 fok, de lemértem a felhők hőmérsékletét hőkamerával. 800méteren már csak 8 fok van.
Ami a csapadékot illeti, ha az óceán befolyásolja az időjárásunkat, akkor sok a csapadék és viszonylag hűvösebb van, vagy télen pont melegebb. Ha a Szahara befolyásolja a klímánkat, akkor még több a csapadék, melegebb van és homok is érkezik a Szaharából. Magyarország időjárását a kontinens, a Szahara és az óceán befolyásolja, ezek közül kerül ki, melyik a győztes. Aztán van helyi klíma, amit például a Balaton befolyásol, illetve a nagyobb tavak. Ez csak a helyi klímát befolyásolja.
Egyébként javaslok egy tanulságos kísérletet. Válassz ki egy szibériai várost és figyeld az időjárását. Én Novokuznyeck-ot választottam, teljesen jól működött. Ha lényegesen változott a hőmérséklet, az nagyjából két hét múlva megjelent Magyarországon. Vagyis ha mínusz 20 fokból nulla lett, akkor két hét múlva ideér a hideg szibériai levegő. Nyáron persze meleg levegő, de a lényeg ugyanaz.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!