Van közületek olyan aki már találkozott az ikerlángjával vagy lelkitársával? És ha igen akkor az milyen?

Ezotériába kéne átrakni ezt a kérdést.

Olvastam róla egyébként és ha igaz egyáltalán nem szeretném átélni mert qrva sokat szenved mindkettő fél főleg az ikerláng kapcsolatban.

Úgy érzed elmondások, olvasmányok alapján, hogy nemcsak ő az életed szerelme, vagy olyan mintha ismernéd régóta hanem, hogy egy személy vagytok ikerláng kapcsolat esetén. (A lelked kétfelé oszlik, az energia férfi és női kettő testben). A cél a megvilágosodás, magával hozza automatikusan, hogy lelkileg fejlődni akar megvilágosodásig mindkettő fél. De ez nem jelenti azt, hogy együtt lesznek életük végéig és, hogy sikerül a cél elérése. Inkább lelki síkon érik el a célt több próbálkozás után földi síkon, vagyis több életet is le élhet a két fél külön.

A lelkitárs kapcsolat nem olyan erős hiszen nem ugyanaz a lélek, kettő különböző és némelyik karmát dolgoz le, egymáson segítenek, nem pont szerelmi a kapcsolat hanem inkább baráti, szülői.

3

Az "okosak" szerint az eltávolodás, különlét normális mert az egyik fél - átlagban véve a női fél energia szerint, nem testben kicsivel előbbre tart lelkileg mint a férfi fél és a női energia hajkurássza a férfit egy ideig aki nem tudja mit kezdjen az intenzitással ikerláng kapcsolatban. Azért írtam, hogy nem biztos, hogy e életben együtt lesznek, maradnak.

Volt valaki, akihez olyan mindennél erősebb fizikailag is tapasztalható mágnes húzott, hogy rákerestem a neten, mi a franc ez, akkor találkoztam az ikerláng kifejezéssel, amiben végig kételkedtem, mert teljesen az ellentétemnek gondoltam az illetőt. Több év telt el és egy nagy szakítás (úgy, hogy soha együtt se voltunk), amikor először rácsodálkoztam arra, mennyire hasonlóak vagyunk. Ahhoz képest, hogy nem voltunk együtt soha, már összeszámolni se tudom, hányszor szakítottunk. Első látásra szerelem volt részemről, vagy inkább másodikra. Azt vettem észre, hogy ha egy légtérben voltunk, azonnal egymás mellé rántott egy erő. Egyszer konkrétan bele a karjaiba mások előtt. Mivel házasok voltunk gyerekekkel, ez nem volt annyira jó ötlet.

Mivel eldobott többször is, én majdnem meghaltam. Ő azt mondta, semmit nem érzett irántam. Ez is csak egyoldalú szerelem volt, mint bármelyik másik. Vagy hazudott. Nem tudom, melyik a rosszabb. Az értéktelenségem érzése örökre benne tart most már egy rettenetes házasságban, mert akkor se szerettek, amikor azt hittem. Anyagilag így könnyebb. Szeretni nem fognak és ami rosszabb, én sem tudok senkit szeretni többé.