Ha valaki ártott nektek hogy léptek túl rajta?

Sehogy

Ha lehetne a legdurvább átkot szórnám az összesre

És örülök ha baj éri őket

Én addig gondolkodok rajta, és próbálom megérteni, miért csinálták, amíg nem találok rá logikus, és nem érzelemből fakadó magyarázatot. A magyarázat nem feltétlen kényelmes, de hasznos abban, hogy azt az adott helyzetet elkerüljem a jövőben.

Volt ami több mint 15 évembe került, míg teljesen letudtam, de minden ellenérzést letudtam. A másik lehetőség, hogy már amikor ellenem tesz, nem veszem támadásnak, még ha ő annak is szánja. Ez mondjuk azért elég nehéz.

3 jah

Mondjuk ha épp ki akarnak rúgatni a munkahelyedről, úgy nehéz

#4: egyáltalán nem az.

Meg munkahelyből is van mindig más.

De tök mindegy, mert a kérdés nem az volt, hogy a Kérdező helyében mit kellene tenni, vagy milyen univerzális megoldás van, hanem hogy ÉN mit tettem. Nálam meg ennyi elég volt.

Én rájöttem, hogyha bosszútálnék, akkor csak egy pusztító körforgást éltetek a cselekedetemmel. Bosszú bosszút szül.

Egyetlen egy logikus megoldásnak az tűnt, ha megtöröm ezt az ördögikört és megbocsátok. Sőt, még azt is oda adtam volna, ami megmaradt nekem.

Évek multán nem bánom, hogy így alakult és így döntöttem. Jézus nélkül nem igen döntöttem volna így. Igaz, ha nem ártottak volna nekem, talán Jézust sem ismertem volna meg. Most így jó minden, ahogyan van.

Mindenki él, mindenki boldog és a megbocsátás megbocsátást szült.

Nincs más út a feldolgozásra. Elengedés, elfogadás, megbocsátás. Bosszú kizárva. Így még ha ártottak is nekünk, mi többek leszünk és általunk válik egy napon többé az, aki nekünk ártott.

A bosszú árt nekünk. Jobban, mint annak, akin bosszút álltunk.

30-40 évesen a legtöbb ember eljut erre az értelmi szintre. Szerencsésebbek még korábban. Vannak akik pedig sajnos soha, de remény még számukra is marad.