Mit jelent az elme irányítása?

Másnak a döntéseit/véleményeit befolyásolni/megváltoztatni.

Vagy egy szóval manipuláció.

Fokozatosan kell edzeni az elmét, hogy ne vándoroljon. Sok dologgal lehet ezt gyakorolni, de a legfontosabb, hogy mindig vedd észre, amikor olyasmin gondolkodsz, amin nem kellene, vagy nem akarsz. Relaxációval érdemes kezdeni. Többnyire ez is nehéz a legtöbbeknek. Minden külső segítség nélkül. Se zene, se füstölő, sem hasonlók. Saját erőből ha el tudod lazítani magad, az már nagy szó, a túlcsorduló stresszt, és a nyugtalanító gondolatokat lehet így csökkenteni. Én a legkönnyebb módszernek a légzésfigyelést találtam. Amikor kizárólag a légzésedre figyelsz, hogy lassú, mély, és egyenletes legyen. Az érzésre, ahogy a levegő ki-be áramlik. Fekve a legkönnyebb, mert úgy nincs terhelés a testeden. Ha ez megy, akkor igyekezz éber állapotban is minél többször irányítás alá vonni a légzésed. Ne csak akkor, ha valami nem jó, hanem amikor eszedbe jut. Így hozzászoksz, és bármikor, még ébren is tudod magad lazítani. Plusz a légzés figyelése elvonja a figyelmed más gondolatoktól. Mindig az orrodon át lélegezz, ez elég fontos.

Ha eléggé el tudsz lazulni, hogy a tested, és az elméd is egyfajta "fehér zaj" jellegű, zsibbadt állapotba kerüljön, és meg is tudsz ebben maradni elalvás nélkül, akkor megpróbálkozhatsz a meditáció néhány formájával. Mindegyik másrajó, mindegyiknek van előnye. Az egyik fajta az, amikor egyetlen célt tűzöl ki, mondjuk egy gondolatot, és arra az egy dologra összpontosítasz. Ha elkalandozik a gondolatod, azonnal visszatereled, és folytatod a gondolat megfigyelését. Ugyanígy egy önmagaddal kapcsolatos kérdésre is koncentrálhatsz, és figyelheted, milyen válaszok merülnek fel az elmédben a kérdésre. Ez önismeretre, vagy a valós vágyaidra, motivációidra, erősségeidre, és gyengeségeidre segít rátalálni. Aki elég jó ebben, régi emlékeket is fel tud idézni. De kitűzhetsz egy ideált is magad elé, amivé válni szeretnél, amilyen erényt magadévá akarsz tenni, és ezen is elmélkedhetsz. Itt is rákérdezhetsz, neked mit kell tenned, hogy elérd. A válaszok nem univerzálisan igazak, mert belőled, mélyről jönnek, de ettől még hasznosak. Mivel mindig visszatereled az elméd a célra, a gondolataidat így irányítod is. Ehhez hozzá lehet szokni, és ébren is menni fog. Egy másik haladási irány, amikor megszakítod az észlelést. Ez a nehezebb, szerintem ha úgy döntesz, megtanulod a meditációt, ezt érdemes utoljára hagyni. A figyelmedet egyetlen helyre összpontosítod(a legkönnyebb a fejen belül, a homlok mögé), és csak erre figyelsz. Fokozatosan ebbe a pontba vonod vissza a testi érzékelést. Mintha abban a pontban lennél csak, minden más kívül lenne, és te minden lélegzetnél befelé húznád az érzékszerveidet abba a pontba. A tested fokozatosan eltompul, végül még a hangok is távoliak lesznek, vagy megszűnnek. Ilyenkor nem igazán bukkannak fel gondolatok, sem érzések, és a tested sem érzed, ezért csak a koncentrációt érzed a fejedben. Ennél a pontnál is van tovább, bár odáig nem jutottam el. Ott már elvileg erre a pontra sem koncentrálsz, a figyelmed csak van. Itt nagyjából olyan állapotban vagy, mint mélyalvásban, a különbség az, hogy a figyelmed nem alszik. Ami ez után jön, arról meg nem is tudok írni, és nem is érdemes. Ha az első, koncentrált állapotig eljutsz, bármikor meg tudod szakítani ébren is azokat a gondolatokat, amiket nem akarsz, hogy ott legyenek. Ugyanígy az érzéseket is tudod befolyásolni, hogy ne legyenek annyira intenzívek, és ne kavarják fel a nyugalmadat.