Hol az a pont ahol a filozófia, vallás, tudomány határai elzárkóznak?

Pedig egyertelmu a hatar, es a tudomany nem peldalozik vallasi dolgokkal. Plusz: valami vagy letezik es valos (pl. bozonok, galaxisok, magfuzio, agysejtek, keramia kertitorpe), vagy nem es valotlan (pl. szellemek, isten, tunderek, magia, joslas).

Tudomany arrol szol, ami letezik, tehat bizonyithato (akkor is, ha most esetleg csak elmelet, es majd csak 50, 2000, 100000 ev mulva lesz bizonyithato). Logikus ervekkel tamaszt ala minden feltevest.

A filozofia addig valos, amig nem kerulnek bele ezoterikus temak.

A vallas pedig egyertelmuen az ezoteriahoz tartozik. A nem-letezo dolgokat foglalja magaba. Logikatlan, banalis.

A tudomány számára elsősorban objektív megfigyelések léteznek, másrészt elméletek, melyek próbára tehetők, és kijelölhető olyan megfigyelés, amely cáfolná, harmadrészt modellek, amelyek képesek előre jelezni eseményeket.

A filozófia tág fogalom: elsősorban a logika mentén teszi próbára adott területre vonatkozó átfogó nézeteinket. Pl. a fenti bekezdés egy tudományfilozófiai állásfogallás: a tudomány a tárgya, de kívül esik határán, ugyanazokkal a kritériumokkal nem értékelhető, mint a tudomány.

A vallás még inkább lazán meghatározható fogalom. Hagyományosan olyan hitrendszer, amelybe bizonyíték híján is hiszünk, és valami természetfelettire vonatkozik. Mind a tárgyában, mind a kijelentése igazságának elfogadásában élesen elhatárolódik a tudománytól, és megengedi magának az irracionalitást, szemben a filozófiával.

Az igazi valláshoz szükségesek csodák, amik vagy kitaláltak, vagy nem. De csoda nélkül nem megy. A tudomány eredményei alapján valamiknek működnie kell, pl űrhajó stb. A vallás eredményei alapján nagyon nincs semmi, mert cselesen a működés tesztelését a túlvilágba helyezték el. Vagy az asztrálba.

De amúgy ugyanúgy működhetne, csak nehéz tesztelni, esetleg az emberek tapasztalatai alapján. Vagy a hitrendszer alapján jobban megy a tudomány is, mert hisz benne hogy meg tudja valósítani. Teljesen összefonódik.

A természettudomány a jelenségek matematikailag megfogható tulajdonságaival foglalkozik, ahogy Newton azt a Principia előszavában leírta.

A filozófia (lételmélet, ismeretelmélet, logika, etika stb.) azokat a fogalmakat, kereteket értelmezi, elemzi, amit a tudomány adottnak gondol. (Van a filozófián belül egy irányzat, a szcientizmus, ami szerint nem kell foglalkoznia a filozófiának azzal, amit a természettudomány adottnak vesz, mert az triviális és csak a tudományos módszer lehet kritériuma az igazságnak.) Mivel a filozófián belül léteznek egymással teljesen ellentmondó irányzatok, nincs egységes módszertan, ezért a tanítására jellemző egyfajta eklekticizmus, ami miatt egyesek úgy gondolják, hogy a filozófia halott.

A vallás kinyilatkoztatott dogmákon alapul. Léteznek vallás által inspirált filozófiai irányzatok, itt lehet egy kapcsolódási pont.

Szétválasztani a filozófiát és a vallást eleve egy kifejezetten eurocentrikus vívmány. A keleti kultúrákban eredetileg nem volt szokás különbséget tenni a között. Ezért van, hogy nem mindig nyilvánvaló, hogy pl. a konfucianizmus az most vallás vagy filozófia, hiszen mi a saját eurocentrikus szemszögünkből nézzük, és mi szeretünk mindent bekategorizálni, de a valóságban a konfucianizmus egyszerre mindkettő, és nem ez az egyetlen pléda.

Nos, maga a vallás meg a tudomány különböző kérdésekkel foglalkoznak, és különböző módszerekkel igyekeznek megválaszolni azokat. Ami a tudományt illeti, a wikipedia definíció szerint:

"A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere."

Továbbá az is ott van még, hogy tevékenységet akkor lehet tudományosnak nevezni, ha az megismételhető, és végeredményben azonos eredményre vezet.

Mivel napjainkban jobban ismerjük a természet törvényeit, mint akár párszáz éve, nehezebb párhuzamot vonni.

De ha vissza megyünk párszáz évet, akkor más a helyzet. Az asztrológia és csillagászat pl. csak a 17. században váltak el, korábban egyetlen tudományként voltak számon tartva. Vagy érdemes abba is belegondolni, hogy a kémia alapjait az alkimisták fektették le.

De ha mégtöbbet vissza megyünk, akkor az mágia is tudomány. A régi korok emberei nem is ismert olyan kifejezést, hogy "természetfeletti". Pusztán arról van szó, hogy a mai modern ismeretek hiányában a maitól nagyon eltérően fogták fel, vagy érzékelték (vagy vélték érzékelni) a természet törvényeit. Ha pl. valaki az ókori Egyiptomban elment egy paphoz, és megkérte, hogy vegye le róla a rontást, az NEM olyan volt, mint amikor ma elmegy valaki egy önjelölt médiumhoz vagy varázslóhoz ugyan ezzel, pont ellenkezőleg, az ókorban az ilyesmi annak a megfelelője volt, mint amikor ma valaki elmegy egy szakorvozhoz. A papok voltak az írástudók, a mágia volt az ő tudományuk, a rituálék során pedig ténylegesen átéltek különféle élményeket az emberek, erre ők úgy is tekintettek, mint többször kipróbált, jólbevált módszerekre.

Vagy gondoljunk csak bele, az AI létrehozásával sem csak a modern tudomány próbálkozott meg elsőként. Az alkimisták homonkuluszt akartak teremteni, a kabbalisták pedig gólemet. Az emberiség céljai nem tűntek el teljesen mára, csak a módszer fejlődött.

"Egy eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslattól." (Arthur Charles Clarke)

Értem, hogy az emberek különnek nevezik, de ha a lényegére tapintok e háromnak, ugyanazt látom.

A valóságról való tudás.

Ez mind a három. Mondja valaki hogy nem...

Filozófia, van egy tudásod, és mint a matematikus, építed tovább, rendszereket gyártasz, növelsz, kötsz össze.

A vallás ugyanez. A vallás az, amit te vallasz, a tudásod, amit vallva, s létezve is fejlesztesz, növelsz, terebélyesítesz.

Tudomány. Ebbe benne is van a tudás kifejezés. Egy energia, ami információ, s benned van, megértés a létezésről, hogy hogy működik, mint a filozófiánál...

Vallási vita = filozófiai vita = tudományi vita.

Valahol azt olvastam, hogy a 2 közti különbség, hogy a filozófia sokkal objektívabb, nem dönt, megnézi az összes lehetőséget, azokat összehasonlítgatja, gondolkodik róla, de egyik mellett se köteleződik el. Független marad.

Vallásban megvan ez az elköteleződés. Ha megnézed elég sok vallásban ott van, hogy az övék az "egy igaz út", meg "csak így lehet megszabadulni", és a többi. Mindben van valami abszolút.

Filozófiában nincs.

Valami ilyesmi.

Vallás az a felsőbbrendűben való HIT, amit bizonyítás nélkül magadénak vallasz.

Tudomány az, ami a természet/fizika törvényei szerint BIZONYÍTOTTAN valóságos.

A kettő a legjobb jóindulattal sem mosható össze,