Nem lehet hogy a hinduista, spirituális dolgokban egy jó adag skizofrénia is van? Emiatt hogy távolról szemlélik az eseményeket, nem engedik be magukat az érzéseikbe, ami egy ilyen életbenmaradási technika a skizofréneknél válaszként a traumákra.
Ez néha jól jöhet, de így megfosztják magukat attól hogy igazán megértsék miért alakult ki egy érzés, és emiatt esetleg elmulasztják az egész életüket, mivel mindent csak kívülről figyelnek hol innen hol onnan.
Pl elmulasztják hogy olyan munkát végezzenek amire szükség van, csak ezt a láncolatot erősítik a spirituális technikákat tanítással. Elmulasztják hogy használják az agyukat amit kaptak, és megértsék miben élnek, és kijavítsák a hibás részleteket.
Azt értem hogy olyankor mikor traumatikus helyzet van, jól jön egy figyelemelterelés, pl hogy külső nézőpontokkal foglalkozunk. Ez olyan mint mikor kisgyerek hisztizik és eltereljük a figyelmét, képes kiszabadulni a helyzetből. Úgyhogy gondolom szükséges ez.
A traumákról persze nem tehetnek, főleg mert sok közülük gyerekkorban alakul ki.
De mégis sokkal jobb lenne, ha megerősödve lelkileg, igazán átélve az életünket, érzéseinket, nem lenne szükség olyan gyakran ezekre a technikákra, mert egyrészt boldogságot sugározva a konfliktus is kevesebb körülöttünk. Másrészt pedig ha van is konfliktus, mellette nagyon sok a pozitívum is a boldog tapasztalatok miatt, amik miatt könnyebb átjönni a nehézségeken.
Szóval valami egyensúlyt kellene találni?
válasza:A mestereknek tényleg tilosak a negatív érzések, és ez szomorú, mert aki még nem tart ott, az is erőltetni próbálja a külső szemlélők felé azt a képet amit látni akar magáról (hogy ő máris egy mester). Az érzelmi skálák is tilosak, tele van elfojtással az egész, a negatív érzéseiket másokon keresztül hozzák felszínre, hogy a képmutatásuk megmaradhasson. És itt rögtön bukott a ne ártsunk másoknak elmélete is.
Most nem azokról beszélek akik TÉNYLEGESEN tudnak valamit.
válasza:Igazából a mestereknek sem tilos. Önmaguktól, saját belátásuk szerint mondanak le az érzéseikről. A mesterek nem nyomják el, ők ismerik a technikákat, amikkel elérhető az érzelmi semlegesség. Meg az, hogy ha mégis felkavarodnak az érzelmeik, ne teremtsenek általa karmát.
Azok, akik erőltetik, meg kifelé mutogatják, azok az nyugati ezotériával foglalkozók. De ők nem hinduk. Hindunak ha jól rémlik születni kell, mert a vallás része a kasztrendszer is.
Abban viszont egyet értek, hogy a nem hindu gyakorlók általában félreértelmezik az indiai tanokat, és kényszerrel igyekeznek helyettesíteni a fegyelmet, és a megfelelő technikákat, amiből általában tényleg csak elfojtások, és hasonlók kerekednek.
válasza:A zavaró érzelmeket meg kell engedni és tudatosan megfigyelni ahhoz, hogy kioldódjanak az érzelmi testből. Ha valaki folyamatosan így dolgozik magán és végül elfogynak a "negatív tartalékai", az már elfojtás nélkül meg tudja élni az érzelemmentesség állapotát.
Gyanítom, hogy a keleti vallások esetében is így működhet a folyamat és a magas tudatszinten létező bölcsek is így érhették el ezt a letisztult lelkiállapotot. :)
14 Ez ténylegesen működik, vagy csak az elmélet? Mert ez a Tolle szerintem. Elméletnek nagyon szép, és gyakorlatban is néha működik, de csak akkor ha valaki azért nem extrém elborult emberek között él. Extrém elborult embernek számít az aki épp megszállottan rá van állva a Tolle-ra, de ő maga szinte egyáltalán nem gyakorolja úgy hogy az működjön is, az érzelmi kilengései elviselhetetlenek, csak az elméletet hallgatja és másoktól elvárja a gyakorlatot. Miközben ő maga nem teljesíti.
Így nehéz, de fokozatosan segíthet. Neked mi a tapasztalatod?
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!