Hogy mindig éber maradj, és semmi se lepjen meg, hogy bármikor, bármi megtörténhet?

Ezt stressznek hívják és kicsinálja a szervezetet, tönkreteszi az ember egészségét.

Szóval nemhogy nem kell, de kimondottan kerülendő, hogy az ember ennyire éber állapotban legyen. Legalábbis ha szeretne sokáig és egészségesen élni.

Ez egyszerű alapszintű biológia.

Létezik a szimpatikus és a paraszimpatikus állapot.

Szimpatikus idegállapot az, amikor az izmaid ugrásra készek, az agyad pörög, koncentrál, a pulzusod magasabb. Ilyenkor egy pillanat alatt el tudsz futni, ha megjelenik a kardfogú tigris a susnyásból, gyorsan felméred a helyzeteket, gyorsan reagálsz.

Ugyanakkor ilyenkor jóformán megáll az emésztésed és a nemi működésed.

A paraszimpatikus állapot meg amikor ellazulsz, nyugodt vagy, akár be is tudsz bbiskolni ilyenkor. Emésztésre koncentrál a szervezet, de a szexuális vágy és reakciók is ilyenkor működnek csak (pl erekciót nem tudsz produkálni, ha épp futsz a kardfogú elől).

A stressz csak egy hétköznapi szó a szimpatikus idegrendszeri hatásra. A lényeg ugyanaz, feszültség a szervezetben, éberség, adrenalin.

Természetes esetben az ember akkor stresszel, ha szükség van rá, azaz veszélyben, vagy olyan helyzetekben maikor teljesíteni kell.

Ugyanakkor ha túl sokat vagy ilyen helyzetben, vagy képtelen vagy letenni ezeket a terheket akkor is, amikor pihenhetnél, akkor ez az egész felborul és folyamatosan "stresszes vagy", azaz a szervezeted nem tud leállni a feszültséggel.

Ilynekor jön az, hogy fosol, vagy székrekedésed van (mert ugye a szervezet pihenve tud megfelelően emészteni), alacsony a szexuális libidód, és nem tudsz jól aludni. Éééés mivel nem alszol jól, ezért fáradtabb vagy, emiatt cöskken a teljesítményed, de a helyzet miatt muszáj teljesítened emiatt mégstresszesebb leszel, a szervezet mégmégmég energiákat fektet be a ugyanannak a szintnek az eléréséhez és emiatt később persze még fáradtabb leszel stb....

Ez hosszú távon a szervezet teljs kisajtolását jelenti. És mivel csak ontod magadból kifelé az energiát, de regenerálódni nincs lehetőséged, így idővel megjelennek konkrét betegségek amik ebből fakadnak.

Szóval ja, az éberség fontos, de nem MINDIG.

Ami talán neked kell, az a mindfullness. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan ugrásra készen állsz, hanem azt, hogy a környezeted információira odafigyelsz. De ehhez nem kell kimondottan ébernek lenned, ugrásra késznek.

Léteznek mindfulness technikák, meditációshoz hasonló technikák, ahol gyakorlod azt, hogy jobban megfigyeld a környezeted részleteit. És ez a éksőbb rutinná válik és így több infó jut a tudatos gondolataid közé, amiko korábban a tudatalattidban landoltak.

És mellesleg ennek az egésznek semmi köze az ezotériához:D

Franc tudja, én céges képzésként bukkantam a mindfulness témájára, dee tuti van ingyenes anyag is.

Ha tudsz angolul vszeg könnyebb forrásokra bukkannod, mert eleve a mindfulness sincs normálisan lefordítva magyarra, egyszerűen ez a fogalom neve:D

Nem ártana, de amúgy ritkán.

A testtudatomat fejlesztettem vele. Van egy technika amit amúgy relaxációs meg jógagyakorlatoknál is szoktak hasnzálni, hogy kb sorra veszed a testrészeid érzeteit, megfeszíted, ellazítod, ilyesmi.

Vannak emberek akik olyan szinten nem tudatosak, hogy nem tudják meghatározni honnan jön a fájdalom pontosan. Ha fejlett a testtudatod, ez nem okoz gondot, hamarabb felismered ha valami bajod van stb. Vagy pl egy rossz testtartást hamarabb észreveszel.

Szóval ebben pl jó vagyok és az egyik gyakorlat segített ebben a fejlődésben.

A külvilágot illetően... kevésbé gyakorlom, eleve vannak ebből a szemontból fizikai korlátaim.