A nagyon bölcs, akár megvilágosodott emberek, filozófusok hogy lépnek túl azon hogy mennyire nyomasztóan értelmetlen a földi élet és ez az egész körforgás amiben lennünk kell?

Mi a megvilágodás, ha nem az, hogy megértsd az élet és a halál lényegét, értelmét és el tudd fogadni?

Abból kiindulva, hogy te ennyire parázol, vélhetően messze vagy még ettől az állapottól.

persze ez nem jelenti azt, hogy azok, akik nem paráznak ezen, azok mind megvilágosodtak volna:D Mindenesetre az, hogy az élet rendje a születés, élet, halál, ezt nem nehéz feldolgozni. Ez van és kész. Hozz ki belőle mindent amit lehet.

Parázzon az, aki nem kezd ezzel semmit. Aki mindennemű cél nélkül lebeg a létben, az joggal fél attól, hogy meghal, hisz ki akarna úgy cisnálni valamit, hogy nem ér el vele semmit?

TŰzz ki egy célt. Ha elérted, vagy legalább haladsz az elérése felé, akkor már volt értelme annak, hogy megszülettél.

De nem kell, hogy olyan célod legyen, ami megváltja a világot és évszázadokon át ismerni fogják a neved. Az is valami, ha már egy ember örömmel veszi a létezésedet.

13 Nem értek 1et. Sokkal nagyobb esélyt látok arra hogy az egónak/tudatnak semmi köze a lélekhez. Az egód,személyiséged az adott test sajátosságaiból,emlékeidből,külső behatásokból épül fel.

Ezeket az emlékeket a fizikai test (agy) tárolja. Ha az agyat kémiailag, vagy fizikai behatással ingereljük, károsítjuk, akkor konkrétan az egész személyiség is mehet a lecsóba esetleg csak az emlékek és még sok kevésbé drasztikus hatása is lehet. A lényeg hogy a tudaod/éned nagyon nagy részben az agyadtól függ.

Tehát HA létezik lélek akkor valószíínűleg DE halálodkor a testeddel 1ütt az aki most vagy örökké az enyészeté. A lélek marad hisz NEM FIZIKAI létező. A lélek "kap" 1 új testet amihez új személyiség/egó/énkép dukál. Ha van karma akkor még az amit viszel magaddal.